Skip to content
Artwork for Glossza

Glossza

Glossza

A Glossza az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozata. Az adásokban a BTK kutatói a történelem, a régészet, a filozófia, az irodalom, a művészettörténet, a zene és a néprajz világát tárják fel. A műsor célja a tudományos eredmények közérthető elmesélése és elhelyezése a minket körülvevő világban. A szerkesztők a tudomány és a kultúra különböző területeiről hívnak beszélgetőtársakat, akik más-más perspektívából tekintenek rá egy adott témára. A podcast azokra a kérdésre is keresi a válaszokat, hogy hol van a bölcsészettudomány helye a 21. században és mi

Play
  • 26 episodes
  • fortnightly
  • Avg 1 hr 6 min
  • Hungarian
Counted on this page — what you have heard stays on this device, so it is not something the list can be paged by.
  • October 22 · 1 hr 13 min

    Hogyan születik a forradalom? 1956, hetven év távlatából

    Miért emlékszünk 1956-ra úgy, mint egy közös vereségre, miközben a forradalom története sokkal összetettebb? Hogyan válik az egyéni elégedetlenség közös felismeréssé, majd társadalmi cselekvéssé egy diktatúrában? Hogyan formálta át a Kádár-rendszer 1956 emlékezetét, és mennyiben határozza meg ma is a nemzeti identitásunkat? A Glossza mai adásában erről beszélgetünk történeti és társadalomlélektani szempontból Varga Zsuzsa történésszel, az ELTE BTK oktatójával és Kende Anna szociálpszichológussal, az ELTE PPK oktatójával. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

  • October 15 · 1 hr 8 min

    Anyagba zárt történelem. Az archeometria távlatai

    Hogyan árulhatja el egy apró üvegszilánk, honnan származott az alapanyaga, és hogyan készült maga a tárgy? Mit tudhatunk meg a Római Birodalom kereskedelmi és technológiai kapcsolatairól pusztán a régészeti leletek anyagának vizsgálatával? Hogyan változtatják meg a legújabb természettudományos módszerek a régészet kutatási kérdéseit? Vendégeink Bajnóczi Bernadett geológus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a mikroszkópos laboratórium csoportvezetője, valamint Dévai Kata régész, az HUN-REN - ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja. A konferenciáról bővebben itt lehet olvasni: https://www.bsa2026budapest.com/ Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

  • October 8 · 1 hr 2 min

    Fedőnéven a diktatúrában. Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból?

    Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból? Mit árul el egy 6-os karton, egy beszervezési vagy egy munka dosszié az egykori állambiztonsággal való együttműködésről? Hogyan érdemes olvasnunk ezeket az állambiztonsági iratokat? A Glossza vendégei Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója, valamint Unger Gabriella, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának levéltárosa. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

  • September 24 · 59 min

    A múlt hétköznapi tanúi: az egodokumentumok története és módszertana

    Padlásokon, fiókokban, szekrények mélyén levelek, naplók és feljegyzések lapulnak. Ezek olyan személyes hangokat őriznek, amelyek évtizedeken át nem szólalhattak meg. De mit kezdhet velük a kutató? Hogyan lehet ezeket az érzékeny, személyes forrásokat úgy megszólaltatni, hogy közben ne vesszen el belőlük az emberi történet? Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 5. részének vendégei Bakos Áron a Néprajzi Múzeum muzeológusa és a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója, valamint Kunt Gergely a Miskolci Egyetem docense. Az adás időkódolt fejezetei az ELTE Néprajz Blogon böngészhetők! A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Adrienn, vendégszerkesztője pedig Bujtor Zsófi, korábban az ELTE Néprajz szak, jelenleg a Tartui Egyetem Folklorisztika szakos hallgatója. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán, valamint az ELTE Néprajz Blog Instagram oldalán. Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.

  • September 10 · 46 min

    Két nép egy hazában – Magyar és horvát közös múlt

    Mit jelentett valójában, hogy a magyarok és a horvátok több mint nyolcszáz éven keresztül közös államban éltek? Miért nehéz a nemzetállami keretek és szemlélet szemüvegén keresztül megérteni a horvát-magyar közös államiságot? És a több mint 800 év együttélésnek milyen hatásai vannak ma, milyen közös örökségünk van? A Glossza vendége Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, akivel a magyar-horvát kapcsolatok 800 éves múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélgettünk. Szerkesztők: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai. Köszönjük a közreműködést a Köszi Egyesület, Pécsnek.

  • August 27 · 41 min

    Egyéni siker, közösségi veszteség? – A társadalmi mobilitás ára

    Mit jelent elsőként diplomát szerezni a családban? Milyen ára van a társadalmi mobilitásnak? Mit nyerünk – vagy veszítünk – azzal, ha kitörünk a saját közegünkből? Lehet-e valódi egyéni siker a társadalmi mobilitás, ha közben elveszíthetjük a kapcsolatot azzal a közösséggel, ahonnan érkeztünk? Vajon hogyan viszonyulnak a közösségek az egyéni felemelkedéshez? A Glossza vendégei Durst Judit és Nyírő Zsanna ELTE TK Kisebbségkutató Intézet szociológusai, akik kutatásaikban a társadalmi mobilitás kérdéseit és annak árát vizsgálják. Szerkesztő: Szilágyi Adrienn, ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A beszélgetést az Ördögkatlan Fesztiválon, a Bölcsész Udvarban vettük fel. Az esetleges, a helyszíni felvételkészítésből és közvetítésből adódó technikai hibákért ezúton is elnézést kérünk. Köszönjük a közreműködést a Köszi Egyesület, Pécsnek.

  • August 13 · 1 hr 18 min

    Vendég vagy házigazda? Roma kultúra a múzeumokban

    Miért nem jött létre Magyarországon hosszú időn keresztül olyan múzeumi intézmény, amely a roma közösségek történetét és kultúráját önállóan mutatja be? Hogyan jelenítették meg a roma közösségeket a magyar néprajzi és múzeumi gyakorlatok a 19. századtól napjainkig? Milyen szerepet játszhatnak a múzeumok a roma közösségek önreprezentációjában, valamint a többségi társadalom és a romák közötti párbeszéd elősegítésében? Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 4. részének vendégei Schleicher Vera etnográfus, muzeológus, a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Főosztályának vezetője, valamint Rézműves Benjamin Dániel kulturális antropológus, muzeológiai közreműködő és közösség kutató, akik az Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek c. vándorkiállítás kurátorai a Néprajzi Múzeumban és a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban. Az adás időkódolt fejezetei az ELTE Néprajz Blogon böngészhetők. Az adás szerkesztője Szilágyi Zsolt a Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa, vendégszerkesztője pedig Ferenczi Emma, az ELTE Néprajz szak hallgatója. Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg. https://elteneprajz.blog/2026/09/05/terepszemle-podcastsorozat-roma-kultura/

  • July 30 · 1 hr 22 min

    Merre tart(asz) Bosznia-Hercegovina? Államépítés, válságok, identitások több mint 30 évvel Dayton után

    Lehet-e működő államot építeni közös nemzeti identitás nélkül Bosznia-Hercegovinában? Miért ilyen bonyolult az ország politikai rendszere több mint harminc évvel a daytoni béke után? Mekkora szerepe volt a nemzetközi közösségnek a háború utáni Bosznia-Hercegovina sorsának az alakításában? És milyen jövő vár Bosznia-Hercegovinára a változó európai és nagyhatalmi erőtérben? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának kilencedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Márkusz Lászlóval, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos, aki több mint három évtizedes diplomata-karrierje során Bosznia-Hercegovina központi szerepet töltött be, ahol 2022 és 2025 között a bosznia-hercegovinai Főképviselői Hivatal banja lukai helyettes vezetőjeként dolgozott. Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja munkatársai. A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”

  • July 23 · 1 hr 1 min

    Adatokból alkotások – A művészet és tudomány határán

    Mi is valójában a művészeti kutatás? Hogyan kapcsolódik össze a művészet és a tudomány? Miként lesz egy tudományos eredményből művészeti alkotás? Miként válhat a múzeumi gyűjtemény egy közös kortárs alkotói gondolkodás inspirációs terepévé? Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 3. részének vendégei Sipos Melinda médiaművész és Fulbright-ösztöndíjas kutató, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori hallgatója, valamint Fusz Mátyás képzőművész és a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója. Közös projektjük, a Néprajzi Múzeummal együttműködésben létrehozott adatszobraik izgalmas példái annak, hogyan ölthetnek testet a társadalomtudományi adatok. Böngészd át a beszélgetés időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon! A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Adrienn az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, vendégszerkesztője pedig Áldozó Borbála kulturális antropológus, az ELTE BTK Esztétika Tanszék mesterszakos hallgatója. Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.

  • July 16 · 1 hr 32 min

    Túl a mítoszon: mit tudunk ma Mohácsról?

    Hogyan vált a mohácsi csata nemcsak katonai vereséggé, hanem a magyar történelmi emlékezet egyik legnagyobb nemzeti traumájává? Valóban a Jagelló-kor gyengesége vezetett Mohácshoz, vagy inkább az Oszmán Birodalom túlereje döntötte el Magyarország sorsát? Miért vállalta a magyar vezetés a csatát Mohácsnál, amikor I. Szulejmán serege minden korábbinál nagyobb túlerőben volt? A Glossza 100. epizódjának témája, az 500. évfordulóra készülve, a mohácsi csata előzményei, maga az ütközet és annak következményei. Vendégeink ezúttal Varga Szabolcs és Neumann Tibor, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet történészei. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

  • July 2 · 46 min

    A táj íze: sajtkészítés és gazdálkodás itthon és Erdélyben

    Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a természet, a hagyomány és a megélhetés között? Mit jelent a “táj életben tartása”? Mennyire alakítja a sajt ízét a széna és a táj, ahol készül? Vajon miként tudnak a családi sajtkészítő gazdaságok megélni a tömegtermelés korában? A Glossza vendégei Babai Dániel, a Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudomány Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa. A beszélgetést A tájat is életben kell tartani... Hagyomány és modernitás egy gyimesi gazdaságban című film vetítését követően rögzítettük a Néprajzi Múzeumban. A filmvetítést és a kapcsolódó beszélgetést a Nemzeti Kulturális Alap (507108/02483 azonosító szám alatti projekt) támogatta. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

  • June 25 · 54 min

    Nagyhatalmi sakkjátszmák a Balkánon – Az Osztrák-Magyar Monarchia geopolitikai stratégiája

    Milyen geopolitikai stratégiák és tendenciák jellemezték az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikáját a Balkán-félsziget kapcsán? Milyen nagyhatalmi versengés jellemezte a Balkán-félszigetet a berlini kongresszustól az első világháború végéig tartó korszakban? Miért fontos ma a Monarchia Balkán-politikájának a megértése? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának nyolcadik adásában többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe Schrek Katalinnal, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusával, akinek kutatásai elsősorban a Balkán és Délkelet-Európa újkori történetére, valamint a térség nemzetközi kapcsolataira irányulnak. Az adás szerkesztője Gál Judit az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának munkatársa. A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból” A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Youtube-on és a Spotify-on. További információ a Glossza Facebook és Instagram oldalán.

  • June 11 · 1 hr 2 min

    Ami megszáll minket: alkoholfogyasztás antropológiai szemmel

    Hogyan válik az alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlatok tárháza az antropológia kutatási témájává? Milyen szerepet töltenek be a kocsmák társadalmi kapcsolatok alakításában: képesek-e lebontani a társadalmi határokat, vagy inkább megerősítik azokat? Mi lehet a záloga annak, hogy a múzeumok hitelesen tudjanak reflektálni a társadalmi problémákra? Vendégeink Pisztora Zsófia, a Rippl-Rónai Múzeum néprajzos muzeológusa, az állandó néprajzi kiállítás kurátora és dr. Nagy Zoltán, antropológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a ELTE HTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajzttudományi Kutatóintézet, vendégszerkesztője pedig Pamuk Lili Judit, az ELTE néprajz szak hallgatója. Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!

  • June 4 · 59 min

    Több mint hagyomány? Közösség és kulturális örökség Kalotaszegen

    Mitől lett Kalotaszeg a magyar kulturális örökség egyik legismertebb szimbóluma? Hogyan alakították a helyi közösségek saját képükre a kívülről érkező hatásokat? És milyen esélyei vannak a térség hagyományainak a 21. század kihívásai között? A Glossza rendhagyó beszélgetésére a Néprajzi Múzeumban került sor, a Közösségben otthon lenni című film vetítését követően. A beszélgetés résztvevői Fülemile Ágnes és Balogh Balázs néprajzkutatók voltak. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. Az eseményt a Nemzeti Kulturális Alap (507108/02483 azonosító szám alatti projekt) támogatta. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

  • May 28 · 1 hr 24 min

    Oszmán világ törökök nélkül. A Nyugat-Balkán és Magyarország az oszmán hódítás korában

    Vajon mennyiben volt a királyi Magyarország középső területeit elfoglaló oszmán birodalom „török”? Miért nem volt tömeges iszlamizáció Magyarországon a hódoltság korában? Kik voltak a bektasik és miért akar Albánia szuverén miniállamot létrehozni számukra? Mit adtak nekünk az oszmánok zenekultúra terén? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hetedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Sudár Balázzsal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja tudományos főmunkatársával és a Budapesti Történeti Múzeum múzeológusával, aki több évtizede kutatja többek között az oszmán hódoltság politika- és művelődéstörténetét, és az oszmán kultúrát. Az adás szerkesztői: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja munkatársai.. A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”. A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

  • May 21 · 1 hr 5 min

    Amikor a hagyomány akcióba lép: részvételi etnográfia a gyakorlatban

    Mit jelent az akciókutatás vagy a részvételi akciókutatás? Hogyan válik az etnográfiai kutatás egy társadalmi folyamat részévé, és vajon ez miként hat vissza a vizsgált közösség életére? Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat első vendégei Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékének adjunktusa, valamint Eitler Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tárgyi Néprajzi Tanszékének adjunktusa és az ELTE HTK Néprajztudományi Intézet tudományos segédmunkatársa. A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt, vendégszerkesztője pedig Hollós Judit Katalin. Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán, valamint az ELTE Néprajz Blog Instagram oldalán. Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!

  • May 14 · 1 hr 12 min

    Lesajnált zsáner vagy irodalmi tükör? A magyar krimi története

    Létezik-e olyan, hogy magyar krimi? Hogyan született meg a krimi mint műfaj, és miként jelenik meg a kortárs krimikben a magyar társadalom? Hogyan vált a krimi az irodalom egyik legnépszerűbb műfajává, és miért fogadja még ma is gyakran fenntartásokkal a kritika? A legújabb Glossza epizódunkban arra keressük a választ, hogyan született meg a krimi mint műfaj, miként értelmezi a kultúratudomány és az irodalomkritika, és vajon hogyan rajzolódik ki a magyar társadalom képe a kortárs krimik lapjain. Vendégeink Deczki Sarolta, irodalomtörténész és kritikus, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának munkatársa, valamint Bárány Tibor, filozófus és irodalomkritikus, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék oktatója.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

  • May 7 · 1 hr 4 min

    Attila és hunjai. Egy birodalom hagyatéka a Kárpát-medencében

    Valójában mennyit tudunk biztosan a hunokról, és mennyi abból, amit róluk gondolunk? Hogyan vált Attila történelmi alakból mitikus hőssé Európában, és miért lett különösen fontos figura a magyar történeti hagyományban? Ha a hunok valóban az ázsiai sztyeppéről érkeztek, milyen régészeti vagy genetikai nyomok mutatják ezt ma a Kárpát-medence területén? A Glossza vendégei Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze és a nemrég megnyílt Attila-kiállítás egyik kurátora, valamint Masek Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a hun kori régészeti anyag kutatója. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Mende Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

  • April 23 · 1 hr 24 min

    Csernobil: a zóna öröksége 40 év távlatából

    Mi marad Csernobilból 40 évvel a katasztrófa után? Miként emelhetjük be a kollektív emlékezetbe a katasztrófa előtti életet? Az 1986-os atomerőmű-katasztrófa a technológiai optimizmus kudarcáról és az igazság elhallgatásának következményeiről mesél nekünk. A Glossza adás vendégei Kéri Gáspár fotográfus és művésztanár, a Maxim Dondyuk: A felejtés zónájában – Csernobil archívuma című, a Mai Manó Házban rendezett kiállítás kurátora, valamint Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Kommunikáció Tanszékének oktatója, a Médiakutató című folyóirat szerkesztője, aki kutatásaiban többek között az 1986-os csernobili katasztrófa magyar médiareprezentációját vizsgálja. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Mende Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

  • April 9 · 1 hr 17 min

    Hogyan szavaztunk az elmúlt száz évben? A választások története Magyarországon

    Milyen szerepet játszanak a politikai rendszerek a választási magatartás formálásában, és hogyan befolyásolják a választók döntéseit? Kik és hogyan választották meg a képviselőiket az elmúlt száz évben Magyarországon? Hogyan alakultak a választási rendszerek és a részvételi arányok a posztszocialista országokban az elmúlt évtizedekben? A Glossza vendégei ezúttal Ignácz Károly, történész, választáskutató, a Politikatörténeti Intézet, valamint Kovalcsik Tamás, geográfus, választási földrajz kutató, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének munkatársa. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Showing 1–20 of 26 episodes