Mazsike
Ez itt a Smonca, a Mazsike podcastja.
A szótár szerint a smonca – ‘semmiség’; ‘üres fecsegés, mellébeszélés’. A vitatott eredetű jiddis schmonze (‘csacska tréfa; fecsegés’) átvétele. De mi nem csak fecsegünk. Fontos dolgokról beszélgetünk könnyedén, mindenről ami kultúra, kicsit is zsidó, egyszóval, ami az élet.
A Smonca háziasszonya: Dohi Gabriella
Mai beszélgetőtársam Bódi Lóránt, kultúrtörténész. Nemrég jelent meg Sebre tett kézzel című könyve. Ennek kapcsán beszélgettünk auschwitzi zarándokutakról, házassági apróhirdetésekről, a RIF-szappan mítoszáról és arról, hogy van-e még mit kutatni a holokauszton. Beszélgetésünket a tatai zsinagóga tipikus, de mégis izgalmas történetével zártuk.
Rédei Éva, a zsidó témájú könyvek biztos lelőhelyének a Láng Téka könyvesboltnak a létrehozója és legendás vezetője, emellett a Pozsonyi Piknik megálmodója és a zsidó irodalmi élet egyik motorja. Beszélgettünk aktuálpolitikáról, arról, hogy van-e igény manapság a liberalizmusra, párválasztásról, jiddise máme létről és alijázó gyermekről, könyvszakmáról az utódlás kérdéséről. Mivel az interjú a Láng Tékában készült, ezért a zajok és zörejek a természetes működés velejárói.
Mai beszélgetőtársam Karády Viktor szociológus, aki elsősorban az oktatástörténet, az elitkutatás és a zsidóság társadalomtörténete területén ismert. 1956 karácsonyán disszidált, élete nagy részét Franciaországban töltötte. Beszélgettünk zsidók szerepéről a modern nemzetépítésben, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról a kutatásban, csillaghegyi gyerekkorról és az Árpád Gimnáziumról, Raymond Aronról és Bourdieuről, az önmagunkkal való megelégedésről, gyengéd érzelmekről és sorsközösségről. Vendéglátó: Dohi Gabriella
Ma Kirschner Péterrel, a MAZSIKE elnökével beszélgetek leginkább arról, hogy mennyi jó dolog történhet egy emberélet alatt, ami ahogy a karrierútját végigvesszük be is bizonyosodik. Életigenlése rendkívüli, főleg hogy napok választották el attól, hogy a pesti gettóban szülessen meg. Beszélgettünk a dunaújvárosi gyerekkorról és ’56 elhallgatott antiszemitizmusáról, amit kisikolásként meg is tapasztalt. Szó esett még a budafoki moziról, mikrofonengedélyről, a Hunor számológépről és arról a bizonyos jellegzetes piros sálról. Vendéglátó: Dohi Gabriella
Ma Mayer Andrással beszélgetek, aki foglalkozását tekintve fotográfus, így adott volt, hogy lesz közös témánk. Bár elsősorban azért jutott eszembe, mert számomra ő az az ember, akit a Teleki téri imaházhoz kapcsolok. Mindenkinek javaslom, hogy látogasson el oda! Beszélgettünk a Teleki tér környékéről és a háború előtti zsidó életéről, ellenálló nagypapáról és disszidáló nagymamáról, a szabadtüdős úszásról, egy sportágról, amiről eddig keveset lehetett hallani, András viszont világbajnok, kétszeres magyar bajnok és több rekordot is jegyez.
OóKlára dramaturg, költő, alkotó ember. Valahol azt olvastam róla: anarchista vallásgyakorló. Ezt a témát szerettem volna körbejárni, kicsit azzal a szándékkalis, hogy jó gyakorlatait a saját életembe is beépítsem. Beszélgettünk chábádos oviskoráról, a holokausztban meggyilkoltak meg nem született leszármazottairól, akik szellemekként vannak jelen, zsidó nőiségről és alternatív mikvébejárásról, és arról, befoltozható-e az üresség érzése a hagyományokhoz való visszatéréssel. Klárától meghallgatunk egy verset is. A vers címe: Körülményes győzelem. A felvétel a Klubrádióban készült Pályi Márk és Szegő János Belső közlés című műsorábanVendéglátó: Dohi Gabriella
Mai vendégem Fritz Zsuzsa, akit szerteágazó tevékenysége mellett sokan mégis azzal azonosítanak, hogy hosszú évekig volt a Bálint Ház igazgatója. A Bálint Ház kezét el nem engedve néhány éve Bécsben él. Beszélgettünk, a zsidó közösségben rejlő kiaknázatlan lehetőségekről, a rendszerváltáskori zsidó mozgalmakról, a Bálint ház kihívásairól, családjáról és a gyöngyössolymosi kitelepítésről, bécsi hétköznapokról és a közelgő kerek születésnappal kapcsolatos aggasztó gondolatokról. Vendéglátó: Dohi Gabriella
Mai vendégem Kelemen Ágnes, történész. Az akadémiai pálya buktatóin túl beszélgettünk igazságérzetről és bátorságról, az otthon melegéről és saját szobáról, zsidóságra ébredésről, vegánságról és feminizmusról. Új fogalmakat tanultam, mint például a svédasztal-zsidóság, és szó esett disszertációjáról, amit numerus clausus témában írt. Szeretek olyan tapasztalatokról kérdezni, amik gyakran történnek meg az életben, nagyon meghatározóak, mégsem beszélünk róla. Ági elmesélte élményeit a koraszülésről és általánosabban beszéltünk a nők szülés körüli küzdelmeiről. Host: Dohi Gabriella
Mai vendégem Bodrogi Eszter, vagy ahogy követői ismerik Fűszeres Eszter gasztroblogger, aki rendkívül sok lábon áll: főzőkurzusokat tart és lakáséttermet vezet, írt szakácskönyveket és népszerű volt kóserság tematikájú városi sétája is. Beszélgettünk zsidó identitásról, fontos női ősökről és arról, hogyan lehet leépíteni a holokauszt traumáját, hogy az ne legyen identitásképző elem. Emellett megbeszéltük mi a kedvenc fűszere, milyen eszközök elengedhetetlenek egy jól működő konyhában és mekkora is az ideális konyhaméret. Host: Dohi Gabriella
Kulcsár István újságíró, író, rádiós és televíziós személyiség. Édesapja, szintén Kulcsár István, orvos, pszichiáter volt, aki az Eichmann-perben szakértőként vizsgálta Eichmann beszámíthatóságát és így sok új ismerettel járult hozzá a tömeggyilkosok lélektanának tanulmányozásához. Édesanyja Fazekas Anna, kiadóvezetőként és az Öreg néne őzikéje szerzőjeként fontos nő volt egy olyan korban, amikor ez nem volt még jellemző. Kulcsár Istvánnal arról beszélgettünk, hogyan élte meg a háborút tizenévesen, milyen volt újságírónak lenni különböző rendszerekben, ésennek megfelelően hogyan változott a világnézete az évek során. Milyen volt tudósítónak lenni Moszkvában és New Yorkban? És végül arra voltam kíváncsi, 93 év tapasztalattal mit tanácsol, mire érdemes igazán odafigyelni az életben?
Mai vendégem Sugár Péter, Ybl Miklós-díjas építész. Beszélgettünk a sárospataki gyermekkoráról, arról a különleges családról, amelyben édesanyja neológ, édesapja pedig ortodox háttérből érkezett, a szülők hallgatásáról. Ezen kívül szó esett sikeresen elkészült munkákról, mint a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza vagy a Dohány utcai emlékfal és reményekről, tervekről, mint a sárbogárdi zsinagóga kultúrközponttá alakítása vagy a sárospataki mikve megmentése. És ezzel összefüggésben arról, hogy hogyan lehet jól felújítani egy zsinagógát műemlékvédelmi szempontból. Beszélgetésünk során leginkább arra kerestem a választ, hogy hogyan ragadható meg a zsidó identitás az építészet eszközeivel. És végül még valami: kiderült, hogy miért van minden zsinagógán egy úgynevezett „rontott kő” és ez miért fontos.
Augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. 1944. augusztus 2- áról 3-ára virradólag egyetlen éjszaka alatt mintegy 4000 romát mészároltak le Auschwitzban. Ezért a Smoncában minden augusztusban roma témával foglalkozunk, keressük a cigány és a zsidó kultúra metszéspontjait, kölcsönhatásait, hasonlóságait, vagy akár ellentmondásait. Idei vendégem Horváth M. Judit fotóművész. Sárváron született cigány családban, de sokáig ezt nem vállalta fel. Előbb gyermekápolónőként dolgozott, majd miután férje, Stalter György mellett kitanulta a fényképész szakmát, szabadúszó fotográfus lett. 1990 és 1995 között az Amaro Drom roma lap képszerkesztő - fotóriportere, majd 3 évig a lap főszerkesztője volt. Férjével országszerte fotózták a romák életét, melynek gyümölcse a Más Világ című kötet lett. Beszélgettünk a származás felvállalásáról, túlélésről, veleszületett harmóniaérzékről, a bizonytalanság ösztönző erejéről és arról, hogy miért van minden cigány családban valamiféle zsidó mítosz.
Mai vendégem Szegvári Katalin újságíró, szerkesztő-riporter, műsorvezető és tanár. Ugyan megnyerte a Pályabelépő című sportriporter-versenyt, mégis azt mondták neki, a magyarok nem fogadnának el egy női sportriportert. Szakmai életútján túl beszélgettünk szülőkről, szegénységről és annak pozitív hozadékairól, lámpalázról, hírnévről és nyilvánosságról. És arról, milyen volt a müncheni olimpián történt merénylet szemtanújának lenni.
Ma Gyémánt Bálint klasszikus és jazzgitárossal, a Gyémánt Bálint Trió alapítójával beszélgettem. Olyan kérdésekre kerestük a választ, mint például hogyan kúszik be a zsidóság a művészetébe, milyen nehézségei vannak a közösséghez tartozás megélésének, mit tehetünk saját boldogságunk megőrzéséért és hogy mekkora tere és milyen eszközei vannak egy művésznek, hogy a világot jobb hellyé tegye? Host: Dohi Gabriella
Spitzer Gyöngyi, művésznevén Soma Mamagésa: énekes, előadóművész, műsorvezető, újságíró, életszemléleti tanácsadó és spirituális tanító. Zsidó gyökereiről és az eredeti név fontosságáról először nekünk beszélt. Ezen kívül szó esett transzgenerációs traumákról, elfojtásról, tisztulásról, hitről és vallásról és arról, mennyire tartja magát jiddise máménak. Host: Dohi Gabriella
Galla Miklósnál jártam vendégségben, aki elmesélte családja történetét, sokat beszéltünk zenei élményekről, megpróbáltuk megfogni a zsidó humor lényegét és kiderült kiket tart testvéreinek. Megtudtam milyen érzés híresnek lenni, mit jelent neki a teljesség és mivégett való a meztelenség, sőt még az is kiderült, volt-e Galla Miklós diszkzsoké az izraeli hadseregben. Host: Dohi Gabriella
Ma Kácsor Zsolttal beszélgetek, aki így jellemzi magát: ő elsősorban apuka, majd magyar író és zsidó vallású ember. Pokoljárás Bipoláriában című könyve kapcsán arról beszélgettünk, hogy mi a válasza a zsidóságnak a különböző mentális állapotokra, hogyan kezeli azokat. A Cigány Mózes című műve kapcsán pedig a zsidóság és cigányság közötti kapcsolódási pontokat kerestük. Ezen kívül szó esett még kitárulkozásról és rejtőzködésről, irodalomról és a magyar nyelvről mint csodálatos alapanyagról.
Mai beszélgetőtársam Ausztrics Andrea producer, kurátor, a Marom Zsidó Kultúra projektjének ötödik éve a vezetője. Tanulmányait az ELTE esztétika és kulturális antropológia mesterképzésén, doktori programját az Atelier társadalomtörténeti iskolában végezte, emellett egy évet kutatott a New York Universityn. Legutóbb a Lefkovicsék gyászolnak című film kapcsán hallhattuk a nevét. Beszélgettünk az akadémiai pálya nehézségeiről, a kreatívak szorongásairól és a jobb jövőkép gondolatáról. Szó esett a szerencséről és annak megtartásáról, illetve az európai állampolgári tudatról és annak elengedéséről.
Mai beszélgetőtársam Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora. Beszélgetésünk során végigvezetett karrierjén az amatőr kórustól a Népszínház színpadán át a főkántorságig. Szó esett rítus és művészet egyensúlyáról, inspiráló példaképekről és pályatársakról, a női hang helyéről a zsidóságban és a mai magyarországi zsidóság legnagyobb kihívásáról. Host: Dohi Gabriella
Mai beszélgetőtársam Sommer Katalin maszkmester, holokauszttúlélő. Beszélgetésünket a háborús évek gyerekkori emlékeivel kezdtük, majd átcsúsztunk a Kádár rendszer hétköznapi antiszemitizmusába. Sztoriztunk nagy egyéniségekről a magyar televíziózás indulásának korából, beszéltünk sminkekről, maszkmesterségről. De a komolyabb témákat sem kerültük el mint a szerelem keserűsége vagy az emlékek továbbadásának kötelessége.