Római Birodalom - Imperium Romanum

JANEZ ERAT

Szeretném a római történelmet a maga teljességében bemutatni, saját szavaimmal, saját gondolataimmal és néha bizonyos spontaneitással eltérve.
Leopold von Ranke időtlen remekművét és más fontos források használni fogom.
Igyekszem részletesen hozzászólni a tartalomhoz, illetve szabadon és szórakoztató módon beszélni róla.
Lesznek speciális extra epizódok is, melyekben igyekszem az eredeti latin és görög nyelvű szövegeket elolvasni és könnyen emészthető módon lefordítani.

Play

Open in

20 episodes
monthly
Avg 37 min
Hungarian

Episodes 20

Newest Oldest Longest

All20 Unplayed20 In progress0 Played0

July 6 · 36 min
#28 Brutus és a Római Köztársaság kezdetei
A monarchiából a köztársaságba való átmenet Róma korai történetének egyik legmeghatározóbb fordulópontját jelenti. A hagyomány szerint – amelyet elsősorban Livius (Ab urbe condita, I–V. könyv), Halikarnasszoszi Dionüsziosz (Római régiségek), Cicero (De re publica) és Plutarkhosz (Publicola) őrzött meg számunkra – az utolsó királyt, Lucius Tarquinius Superbust, Kr. e. 509 körül megfosztották hatalmától. Ezzel kezdetét vette a res publica, a köztársaság korszaka, amelyet a monarchikus csúcs hiánya és a kollegiális tisztségviselők – mindenekelőtt a két consul – rendszerének bevezetése jellemzett.
April 9 · 37 min
#27 „Superbia ante ruinam” – Tarquinius Superbus gőgje – az utolsó király
Lucius Tarquinius Superbus uralmát kegyetlenséggel és félelemkeltéssel alapozta meg. Megfosztotta Servius Tulliust a tisztességes temetéstől, és kivégeztette mindazokat a szenátorokat, akik hűségesek maradtak az előző királyhoz. A megüresedett helyeket szándékosan nem töltötte be, így gyakorlatilag szenátus nélkül kormányzott, ami mély bizalmatlanságot és állandó félelmet szült Rómában. Hatalmának megszilárdítása érdekében tudatosan építette politikai kapcsolatait is. Lányát Octavius Mamiliushoz, Tusculum egyik legtekintélyesebb latin vezetőjéhez adta feleségül, ezzel megerősítve befolyását Latium térségében.
March 14 · 29 min
#26 Tullus Hostilius – Róma hadakozó királya
Tullus Hostilius éles ellentétben áll elődjével, a béketeremtő és törvényhozó Numa Pompiliusszal. Tullus ezzel szemben a háborút és az expanziót testesíti meg – azt a meggyőződést, hogy a harc a város mozgatórugója. Neve is ezt tükrözi: a Tullus (talán „erős” szabin eredetű) és a Hostilius, amely a latin hostis („idegen, ellenség”) szóra emlékeztet. Az etimológiai kapcsolat azonban bizonytalan; valószínűleg csak véletlen hasonlóságról van szó. Ennek ellenére a későbbi szerzők kihasználták ezt a hangzásbeli egyezést harcias természetének hangsúlyozására. A hagyomány kb. 31 éves uralkodást tulajdonít neki (i. e. 673 – 642). Ebben az időszakban olyan férfiként írják le, aki reformálta a római hadsereget, összeírta az új polgárokat, és kiterjesztette Róma hatalmát Latiumban.
January 14 · 29 min
#25 Numa Pompilius – A béke és a rítus királya
Romulus, az alapító és hadvezér halála után Róma egészen más természetű királyt választott: Numa Pompiliust, Pompo Pompilius fiát a szabin Cures városából. Alakja az átmenetet jelzi a harcból a rendbe, a hatalomból a jogba, a mítoszból a rítusba. Ahol Romulus felépítette a várost, ott Numa lelket adott neki. Az antik források — különösen Livius, Plutarkhosz és Halikarnasszoszi Dionüsziosz — Numát igazságos és mélyen vallásos férfiként írják le. Livius így nevezi őt: consultissimus omnis divini atque humani iuris, „a legjártasabb mind az isteni, mind az emberi jog dolgaiban”. Ez a megfogalmazás kifejezi a római meggyőződést, miszerint az igazi bölcsesség mindkét szférát magában foglalja: az ius divinumot, az istenek rendjét, és az ius humanumot, az emberek törvényeit. Származás és ifjúság
Dec 17, 2025 · 29 min
#24 Romulus valószínűleg soha nem létezett
Ez már a nevében is visszhangzik. A Romulus szó szó szerint olyasmit jelent, mint „Rómacska” vagy „Kis Róma” : Roma – a város – kombinálva a kicsinyítő -ulus utótaggal, amely hasonló a magyar -cska, német -lein vagy -chen toldalékokhoz. Mintha a neve a kezdetektől fogva egyértelművé tette volna: itt nem egy egyénről van szó, hanem a város magának a megszemélyesítéséről. Ironikus módon a Nyugat-római Birodalom legutolsó császárát is Romulusnak hívták – Romulus Augustulusnak. Csak rövid ideig uralkodott, 475-től 476-ig, amikor a germán Odoaker letaszította trónjáról, és száműzetésbe küldte. Még csak tizenhat éves volt, és nem vették komolyan. Még a Augustulus – „a kis Augustus császár” – mellékneve is inkább gúnyos viccnek hangzott, mintsem a hatalom címének.
Nov 23, 2025 · 33 min
#23 Rhea Silvia mint Theotokos
A római hagyomány szerint Alba Longát Ascanius, Aeneas fia alapította. A királyok sora – ahogyan azt Livius (Ab urbe condita) és Halikarnasszoszi Dionysios leírja – körülbelül tizennégy–tizenöt uralkodót foglal magában Ascaniustól egészen Procasig és a nnak fiáig, Numitorig, aki Romulus és Remus nagyapja volt. Térjünk vissza ahhoz a királylistához, amely Romulust mint ős-rómait legitimálja: Procas fiai között konfliktus támadt, s a fiatalabb testvér, Amulius letaszította trónjáról az idősebbet, a jog szerinti örököst, Numitort, akit Procas maga jelölt utódává. Amulius azonban végül nem tudta megtartani a hatalmat; az igazság – úgy is mondhatnánk – isteni közvetítéssel győzedelmeskedett.
Nov 7, 2025 · 23 min
#22 Alba Longa mint legitimáció az Urbs Aeterna számára
Trójától Latiumig: Aeneas és Ascanius A hagyomány szerint – amelyet többek között Livius és Halikarnasszoszi Dionysiosz jegyzett le – Alba Longát Aeneas fia, Ascanius (más néven Iulus) alapította. Az őt követő királyok sora – körülbelül tizennégy vagy tizenöt, a forrásoktól függően – kapcsolta össze a trójai hőst Rómulus-szal, Róma mitikus alapítójával. Az „Alba Longa” név valószínűleg az Albán-hegység fehér csúcsaira utal (albus = fehér latinul), amelyet gyakran köd borít. Ez a hely Latium szent központjává vált – afféle földi Olümpusszá. Hasonlóan a görögök Olümposzához, csak éppen az 400 km-re fekszik Athéntól, míg Alba Longa mindössze mintegy 30 km-re van Rómától.
Oct 23, 2025 · 42 min
#21 A Cursus honorum – Karrier az ókori Rómában
A Cursus honorum („a tisztségek útja”) a Római Köztársaság szigorúan szabályozott hivatalrendszere volt, amely meghatározta az arisztokraták politikai pályafutását. A rendszer fokozatosan alakult ki, és az idők során egyre inkább megnyílt a plebejusok előtt is, ami a politikai egyenlőség felé vezetett. A császárság idején azonban e hivatalok szerepe csökkent, mivel a hatalom egy kézben, a császáréban összpontosult.
Oct 16, 2025 · 46 min
#20 Róma alapítása: Livius és a források
A legfontosabb forrás Titus Livius, aki valószínűleg Kr. e. 59-ben született Pataviumban, a mai Padovában; ott halt meg Kr. u. 17 körül. Valami Bibliához vagy tankönyvhöz hasonlót írt a római történelemről 142 könyves magnum opusában, az "Ab urbe condita"-ban. Bár ez a mű némileg eltér a modern történetírási normáktól, és inkább egy esti mese a mesék és legendák birodalmából, mégis a Római Birodalom korai történetének egyik legfontosabb forrásának tekintik. Ebben a műben Livius Róma világhatalommá válását írja le a város legendás alapításától, Kr. e. 753-tól napjainkig, Kr. e. 9-ig, azaz Augustus császárkorának kezdetéig. De honnan meríti Livius a tudását?
Oct 6, 2025 · 1 hr 1 min
#19 A Ptolemaioszok: Háborúk és tudomány
Gyermekkori barátja és egykori hadvezére, I. Ptolemaiosz vette át a hatalmat Alexandrosz halála (Kr. e. 323) után. Alexandria három nagy városrészből állt: nyugaton egyiptomi negyed (egy korábbi halászfalu), középen a palotával (Brucheion), a könyvtárral, ahol a görögök és makedónok éltek, keleten pedig egy nagyszámú zsidó közösség, amely azonban nagyrészt hellenizálódott és görögül beszélt.
Sep 6, 2025 · 44 min
#18 Faliszkok – egy kis nép a hatalmak keresztútján
A faliszkok a Kr. e. 5. század elején kerültek konfliktusba a növekvő rómaiakkal, többek között azért, mert Fidenae és Veii oldalára álltak a rómaiak és az erős etruszk városok, Veii és Fidenae közötti háborúban. Fidenae, amely eredetileg etruszk város volt, mindössze 8 km-re feküdt Róma kapuitól. A rómaiak 435-ben indított támadásai után 434-ben a rómaiak elfoglalták Fidenae-t. Ez aggodalmat keltett Veii-ben és a faliszk városban, Falerii-ban. Küldötteket küldtek az Etruszk Ligához, a tizenkét legfontosabb etruszk város tanácsához, hogy támogatást kérjenek, de a Liga elutasította Veii segítségét, bár Veii tagja volt. Az etruszk liga katonailag hatástalan volt, inkább vallási jellegűnek tűnt. Ez az egyik oka annak, hogy végül a rómaiak fölényt szereztek az etruszkok felett.
Aug 6, 2025 · 36 min
#17 A harcias oszkok: szamniták és szabinok
A szamniták különösen harcias népnek számítottak. Kr. e. 343 és 290 között három véres háborút vívtak Rómával, amelyeket összefoglalóan szamnita háborúknak nevezünk. A legemlékezetesebb vereséget a rómaiak a második háború során szenvedték el, a caudiumi hágónál, ahol a szamniták körbevették a római sereget, és a megadás feltételeként megalázó módon „iga alá” hajtották őket.
Jul 10, 2025 · 41 min
#16 – Az umberek: Itália legősibb népe?
Ma folytatjuk utazásunkat az itáliai ősi népek között, és ezúttal az umberek kerülnek a középpontba – egy nép, amelyről a római források meglepően keveset írnak, és mégis, egyesek szerint ők voltak az első nép Itália földjén. Az „Umbrorum gens antiquissima Italiae existimatur” – írja idősebb Plinius: „Úgy tartják, hogy az umbriaiak Itália legrégebbi népe.” Vajon igaz lehet ez? És miért tűntek el ilyen csendesen a történelem színpadáról?
Jun 18, 2025 · 36 min
#15 Az Italikus népek érkezése: A "Kentum-Szatem" elmélet
A görögökhöz hasonlóan a rómaiak ősei is a hipotetikus indoeurópai néptől származtak. Ez a klasszikus álláspont, az uralkodó elmélet, amely ma is érvényes. De ennek ellenére nincs bizonyíték arra, hogy ilyen nép valaha is létezett, és valószínűleg soha nem is lesz, kivéve azt a tényt, hogy az indoeurópai nyelvek közötti egyértelmű hasonlóságok vannak, valamint az Istenről és a világról alkotott közös elképzeléseik, valamint az olyan dolgokról való közös ismereteik, mint a közös tudás különbözö növényekröl, a közös tudás dolgokról mint a kerék és a ló, erősen alátámasztják ezt az elméletet hogy egy ilyen ôs kôzônség valaha létezett.
May 12, 2025 · 1 hr 3 min
#14 A görög városállam minta Róma számára?
Ma a görög városállamról, a „poliszról” beszélünk, amely bizonyos értelemben a Római Köztársaság kialakulásának modelljéül is szolgált. Oswald Spengler német filozófus, valamint mások elmélete szerint a városállamot egy bizonyos fázisként magyarázzák, amelyen a különböző kultúrák keresztülmennek. Ez a folyamat Mezopotámia legrégebbi kultúrájában is dokumentálva van, ahol a sumérok először több teljesen független városállammá szerveződtek, és harcoltak egymással. Aztán létrejött a területi állam, majd a birodalom. Ez a fejlődés megfelel a római helyzetnek is illetve az appennini félszigeten zajló feljlodeseknek. Görögországban az érdekes soha nem alakult ki funkcionális területi állam. Nagy Sándor birodalma nem volt stabil. A leghatalmasabb városállamok, Athén és Spárta, már kisebb területi államokká nőtték ki magukat, de közös görög birodalom még nem létezett.
Apr 10, 2025 · 41 min
#13 A római hadsereg 2: A reformok Camillus alatt Kr. e. kb. 448 – 365
Marcus Furius Camillus Kr. e. kb. 448 – Kr. e. 365. félig legendás római államférfi és politikus a korai Római Köztársaság idején, leginkább Veii meghódításáról ismert, Az etrusz varos Veii volt Róma egyik első nagy ellenfele. Veii meghódítása után Camillus harmadik konzuli tribunátusán (Kr. e. 394) ismét hadba szállt a falisci ellen. Camillusnak tulajdonítják azt is, hogy megvédte Rómát a gallok általi kifosztástól a Kr.e. 387-ben lezajlott Allia-csata után. Vezetőjük, Brennus alatt a kelták szenoni gallok meghódították Rómát, és ostrom alá vették a Capitoliumot.
Mar 26, 2025 · 33 min
#12 A római hadsereg 1: a királyság idején
A római hadsereg története a 8. századra nyúlik vissza. De itt a legendák idejéről beszélünk, ebből az időből alig vagy szinte semmilyen megbízható információnk nincs. Nagyon korán, gyakorlatilag a rómaiak történelembe lépésével találkozunk a légiók kifejezéssel. Kezdetben a “legio” volt a kifejezés a harcra rendelkezésre álló teljes hadseregre vagy egységekre. Számuk idővel nőtt, és különféle reformok következtek. Titus Livius, Augustus principátusának idejéből, talán a legátfogóbb forrás a római történelemről általában, de más forrásokból is, mint például a Halikarnasszoszi Dionysius aki szinten Augustus császár uralkodása alatt is élt, és a Rhōmaikē Archaiologia (Római régiségek) című munkájáról ismert, amely Róma történetét a kezdetektől az első pun háború kitöréséig, i.e. 264-ig öleli fel. Chr. A harmadik fontos forrásunk Polybiosz, Πολύβιος, Kr. e. 200–118. Kr. e.) a középső hellenisztikus korszak görög történésze volt. A legismertebb forrás, valamiféle riport, amely közeli képeket is kínál nekünk, maga Julius Caesar „De Bello Gallico” gall háborúról szóló jelentése, ahol szintén első kézből találunk információkat, részben a legnagyobb pontossággal megírva.
Mar 14, 2025 · 25 min
#11 Preszókratikus filozófia
Körülbelül ie 700 és 450 között éltek ay ugynevezett preszókratészi filozófusok . A preszókratészi filozófia központjai a Nyugat-Kis-Ázsia és Dél-Olaszország görög városai voltak. A klasszikus korszak körülbelül 30 évvel a Kr.e. 467-ben született Szókratész születése előtt kezdődött. Volt egy átmeneti vagy a szókratész előtti időszak, amikor lerakták a tudomány és a filozófia alapépítőköveit. A nyugati filozófia velük kezdődött. A preszókratészi filozófia központjai a Nyugat-Kis-Ázsia és Dél-Olaszország görög városai voltak.
Feb 21, 2025 · 36 min
#10 A görög történelem áttekintése
i.e. 3000-1100 minószi kultúra Krétán - a kulturanak teljesen ismeretlen de nem görög nyelvü i.e. 1400-1100 mükénéi kultúra az elsö görög kultura i.e. 1100-750 sötét kor i.e. 750-500 archaikus időszak i.e. 500–336 Görög klasszicizmus i.e. 336–146 hellenisztikus időszak i.e. 146 minden görög terület római provinciává válik A görög politikai függetlenség mar elõtt a pydnai csatával ért véget 168-ban. Macedónia végül vereséget szenvedett, és római tartomány lett. A hellenisztikus államok meghódítása és erőszakos lerombolása összefügg a rómaiak sikereivel a karthágóiakkal szemben. A második pun háború után Róma világhatalommá válik. A második pun háború Kr.e. 218 és 202 között zajlott.
Jan 29, 2025 · 19 min
#9 Görögök: Az indoeurópaiak elterjedése és a görögök érkezése
!! most is youtube-on LINK A görögök valószínűleg saját kulturális fejlődésük korai szakaszában kerültek kapcsolatba a minószi kultúrával, amelyet Kr.e. 3000-től 1000-ig datálunk. Olyan kultúrával, amely majdnem egyidős volt a legkorábbi emberi társadalmakkal, amelyek Egyiptomban és Mezopotámiában magas kultúrát teremtettek. A központ Krétán volt, a knósszoszi palota pedig ma is turistalátványosság. Egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a korai görög kultúra számos elemet közvetlenül a minószi kultúráról vett át, mint például Zeusz isten kultuszát, a bikát mint mitológiai alakot, amely a görög irodalomban szereplő Minotauruszra emlékeztet, félig ember és félig bika. A római történelem számára Athén és társadalmának demokráciává való fejlődése a legfontosabb. Szinte úgy tűnik, és ezt különböző történészek is megerősítik, hogy a Római Köztársaság kialakulása szinte az athéni helyzet mása.

Showing 1–20 of 20 episodes