NewsNews Commentary

Pátria Rádió

A Szlovák Rádió és Televízió (STVR) ötödik, nemzetiségi adójának podcast csatornája.

Play

Open in

29 episodes
Avg 42 min
Hungarian

Episodes 29

Newest Oldest Longest

All20 Unplayed20 In progress0 Played0

Counted on this page — what you have heard stays on this device, so it is not something the list can be paged by.

Yesterday · 1 hr 11 min
Arc-Más #08 | Skuta Miklós és Skuta Nóra
Egy koncerten ismerkedtek meg még a rendszerváltás előtt. Mindketten a közönség soraiban ültek, és ha tehették volna, talán le sem vették volna egymásról a szemüket. Azóta a világ számos színpadán játszottak együtt sikerrel. Az Illésházán élő zongoraművész-házaspár, Skuta Miklós és Skuta Nóra a mindennapokban is a harmóniára törekszik. Szeretik a közösen eltöltött lusta reggeleket, a hosszú beszélgetéseket és az együtt töltött idő nyugalmát. Kapcsolatuk első évei a rendszerváltás utáni időszakhoz kötődnek, és máig szép emlékeket őriznek arról a pezsgő szellemi és művészeti közegről, amely a kilencvenes évek elejét jellemezte. Ötven négyzetméteres pozsonyi lakásuk akkoriban valóságos találkozóhellyé vált: hazai és külföldi művészek fordultak meg náluk, állandóan szólt a zene, hosszú beszélgetések zajlottak, és szinte forrt a levegő. Később Illésházára költöztek. Az éles váltást eleinte nem volt könnyű megszokniuk, mára azonban megszerették azt a csendet és nyugalmat, amelyet nagy, kertes családi házuk biztosít számukra. Mindketten határozott, önálló művészi pályát építettek, közben pedig 1996-ban megszületett a Skuta Piano Duo is. A beszélgetésben arra is kerestük a választ, milyen dinamika működik közöttük, amikor közösen alkotnak, és milyen, amikor reggelente együtt kávéznak. Hogyan fér meg egymás mellett két erős művészi egyéniség egy házasságban és egy közös zenei formációban? Skuta Miklóssal és Skuta Nórával Jakubecz László beszélgetett az Arc-Más portrésorozatban, a Nappali 2026. szeptember 16-i adásában.
Yesterday · 52 min
HaTuMa #214 | Pántlikás pálinkaszagú pénznyelő
1. Átvilágítják a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, lemondott Szász Jenő elnök. Elérte volna a „tisztítótűz” a hatuma intézményrendszert? Szükség van-e egyáltalán, ha más formában is, az NSKI-re? * Szófejtő-rovat Mit jelent a PAPALÁS kifejezés? 2. Parlamenti választás Szerbiában, önkormányzati választás Szlovákiában Mi a tét, mi a kínálat és mi a felállás? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)
Wednesday · 42 min
Jó szóval oktasd #36 | PISA-kisokos: hogy értelmezhetők a 2025-ös kompetenciamérés adatai?
A 2025-ös PISA-mérés eredményei azt mutatják, hogy a szlovákiai 15 éves diákoknak javult a természettudományi készsége az előző méréshez képest, matematikából az OECD átlag felett teljesítettek, az olvasás azonban továbbra is problémát jelent, ebben az összátlag alatt maradt Szlovákia és megugrott azon diákok száma akik a szövegértési kompetencia alapszintjét sem érik el, a családi háttér pedig továbbra is nagy kihatással bír a tanulók teljesítményére. Az OECD által szervezett nemzetközi kompetenciamérés 2000 óta hároméves ciklusokban méri fel, hogy hogyan boldogulnak a 15 éves tanulók a szövegértési, matematikai és természettudományos problémákkal. A legutóbbi, 2025-ös mérés az eddigi legnagyobbnak számított, 91 ország 776 ezer diákja vett részt rajta. Szlovákiában 2025. április 1-je és 30-a között zajlott a tesztelés 300 intézményben 6684 diák részvételével. Oktatási műsorunkban arra tettünk kísérletet, hogy közérthetővé tegyük a PISA-mérések módszertanát, összegezzük a tavalyi mérés eredményeit és arra is kitérünk, mit árulnak el az adatok a nemzetiségi oktatás helyzetéről. Gažík Viktória vendége Papp Z. Attila, az ELTE Kisebbségkutató Intézetének igazgatója volt.
Monday · 39 min
Nyugaton a helyzet #61 | Egy életre összefonódva a képekkel
Szkukálek Lajos komáromi festőművész több mint hatvan éve van a pályán. Gútai kiállítása kapcsán Ficza János beszélgetett vele festészetről, alkotásról és arról a hosszú, kihívásokkal teli útról, amelynek során a festészet az életévé és a hivatásává vált. A podcastból kiderül: Hogyan és miért kezdett el már gyerekként festeni? Hogyan lett művész abból a kisgyerekből, aki saját bevallása szerint semmiben sem volt igazán jó? Miért nem akarta azt az utat járni, amelyet az édesapja szánt neki? Hogyan adta el első képeit faluról falura járva, házalva? Hogyan találta meg autodidakta módon a saját stílusát úgy, hogy soha nem tanulta a festőmesterséget? Befogadta-e őt a művésztársadalom? Kik és mik voltak rá a legnagyobb hatással? Hogyan jutottak el a képei a galériákba? Mi kell ahhoz, hogy valakiből művész váljon? Mit jelent számára a festészet több mint hat évtized után? A felvétel 2026. szeptember 12-én került adásba.
September 11 · 57 min
Nyugaton a helyzet #60 | Erdélyi kopókkal az élet – interjú Bödők Gergellyel
Bödők Gergely Budapesten él, de mint mondja, Gelléren van igazán otthon. Ebben a Komáromi járásban található községben szolgált dédapja, Erdélyi Pál református lelkészként több mint fél évszázadon át. Ahogy ő, úgy Bödők Gergely keresztapja is tartott vadászkutyákat, Gergelyt pedig ikertestvérével együtt gyakran vitték magukkal vadászatokra. Itt tanulta meg a természet és az elejtett vad tiszteletét is. Első meghatározó olvasmányélménye Fekete Istvánhoz kötődött: A koppányi aga testamentumát rongyosra olvasta. Az olvasás szeretetére elsősorban édesapja, Bödők Zsigmond csillagász és asztrofizikus, valamint anyai nagyapja ösztönözte. Bödők Gergely az ELTE-n végzett, majd az egri Eszterházy Károly Főiskolán doktorált; értekezését Vörös- és fehérterror Magyarországon (1919–1921) címmel írta. Történészként később a magyar vadászat kultúrtörténetébe is egyre mélyebben beleásta magát. Életében 2017 hozott új fordulatot: egy erdélyi baráti látogatás során feleségével, Dr. Raczkó Zsuzsannával megismerkedtek az erdélyi kopóval, amely akkora hatással volt rájuk, hogy később maguk is beszereztek egyet. A kopózás azóta mindennapjaik meghatározó részévé vált. Bödők Gergellyel Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben. Az interjú 2026. szeptember 5-én hangzott el.
September 10 · 53 min
HaTuMa #213 | Sehonnai bitang ember
1. Egy hősként tisztelt háborús bűnös temetése Mit mond el a szerb társadalomról Ratko Mladić halálának és temetésének kontextusa? Mivel indokolta az újvidéki VMSZ-es képviselő Mladić emléke előtti tisztelgését? Hol tart a román és szlovák társadalom a múlt feldolgozásában? * Szófejtő-rovat Mit jelent a ZSÁLE kifejezés? 2. A határon túli magyar médiatér átalakulása Milyen tartalmi, financiális és tulajdonjogi változások következtek be az erdélyi, vajdasági és felvidéki magyar sajtóban? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)
September 9 · 32 min
Szombati Reggeli 2026-09-05 #02 | „Egy politikus a szavaiban és a tetteiben jelenik meg, nem a ruhájában“
Magyarország új kormánya sokféleképpen került már a figyelem középpontjába – ezúttal a protokoll szempontjából értékeljük. Jellemző-e a Magyar-kabinetre a konzervatív elegancia? Milyen pozitív és milyen negatív példákat lehetne említeni róla? Szerencsésnek mondható-e a zsinóros viselet egy állami rendezvényen? Hogyan álltak helyt a protokoll irányából nézve az Orbán-kormányok? Milyen tendeciák figyelhetőek meg ezen a területen szélesebb kontextusban, és mi bosszantotta fel leginkább Görög Ibolya protokollszakértőt a politikai szereplők viselkedésében? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ a podcast. Görög Ibolya a protokoll megkerülhetetlen alakja Magyarországon. Korábban számos magyar miniszterelnök protokollfőnöke volt, a Szegedi Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem címzetes docense, több szakkönyv szerzője, népszerű előadó. Az interjút, amely a szombati Reggeliben hangzott el, Paszmár Lívia készítette.
September 9 · 34 min
Szombati Reggeli 2026-09-05 #01 | Megelőzhető az iskolai erőszak?
Szeptember eleje van, az új tanév kezdete. A nyári szünet utolsó napján azonban még arra figyelhettünk, hogy a szepesófalui gimnáziumban 2025 januárjában történt késes támadás ügyében, amely két ember életét követelte, Samuel S. vádlott egész napon át tett vallomást a Specializált Büntetőbíróságon. Ennek kapcsán arra kerestük a választ a szombati Reggeliben, hogy elkerülhetőek-e az iskolai támadások, amelyek az utóbbi években gyakoribbá váltak a szlovákiai oktatási intézményekben is. A téma megközelítésében Iván Csízi Orsolya tanácsadó szakpszichológus, a tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola iskolapszichológusa volt segítségünkre. A beszélgetést Paszmár Lívia készítette.
September 8 · 35 min
Nappali 2026-09-07 #01 | Mi lehetett volna, ha nem kötik meg a szatmári békességet?
A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként Magyarország történelme, ha 1711-ben a Rákóczi-szabadságharcot nem a szatmári békességgel (békével) zárják le. A kérdés végiggondolásában Gebei Sándor, történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, nyugalmazott egyetemi professzor volt a segítségünkre. A beszélgetésből kiderül, hogy a szatmári béke helyett, miért helyesebb szatmári békességről beszélni. A témafelvetés aktualitását adja, hogy a 2026-os év Rákóczi-emlékév, ugyanis 350 éve született II. Rákóczi Ferenc. Valamint, 315 éve kötötték meg a szatmári békességet. A szatmári békesség a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés, amelyet 1711. április 29.-30. között Nagykárolyban kötöttek meg Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében III. Károly király megbízottjával, Pálffy János császári főparancsnokkal, mindezt II. Rákóczi Ferenc vezérlő-fejedelem távollétében. A szerződés legfontosabb intézkedései: - megkegyelmeznek a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek - a nemesség megtarthatja kiváltságait, ha hűséget esküszik a Habsburgoknak - a jobbágyok megtarthatják a kiváltságaikat - vallásszabadságot ígérnek - Magyarország és Erdély alkotmányának tiszteletben tartását
September 3 · 52 min
HaTuMa #212 | A békesség balítélet
Tarr Zoltán bocsánatkérésétől az NVVH-ig: hogyan alakítható partnerkapcsolattá a magyar–magyar viszony, és mit várnak el egymástól a közösségek? 1. A magyar-magyar kapcsolatok újrakalibrálása Milyen politikát vetít előre Tarr Zoltán kolozsvári bocsánatkérése? Hogyan alakítható át a hierarchikus magyar-magyar viszony partnerkapcsolattá? Mit várhat el egymástól a magyarországi és a hatuma politikai közösség? TÁRSASJÁTÉK-ROVAT: Szófejtő Mit jelent a VËZA kifejezés? 2. Működésbe lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal Milyen korrupciós és korrupcióellenes tapasztalatai vannak a romániai, szlovákiai és szerbiai magyaroknak? KÖZHANG: Kell-e Hatuma-részleg az NVVH-ba? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)
September 2 · 1 hr 10 min
Jó szóval oktasd #35 | Tanévnyitó ankét
Szeptember elseje a tanévkezdés napja Szlovákiában, éppen ezért oktatási műsorunk aktuális adásában is tanévet nyitottunk azzal a céllal, hogy felmérjük mindazt, ami a szlovákiai magyar közoktatást várja a 2026/27-es tanévben: tantervi reform, harc a demográfiai mutatókkal és újabb törvénymódosítások. A nagy változás, amely az idei iskolakezdést fémjelzi, az a tantervi reform kötelezővé válása az ország összes alapiskolájában, mennyiben igényel azonban ez a változás alkalmazkodást az oktatás többi szintjétől, hogy változik a pedagógusképzés, az óvodák és a középiskolák hétköznapi valósága? Szükséges változás-e a tantervi reform? Mik a szlovákiai magyar közoktatás legnagyobb problémái? Mi állandó és mi számít új akadálynak? Miért érdemes kitartani a kisebbségi magyar oktatás fenntartása mellett? Tanévnyitó ankétunkban ezeket a kérdéseket tettük fel vendégeinknek. Az összeállításban megszólalnak: Kerekes Beáta, az SzMPSz alá tartozó Óvodapedagógusok Országos Társulásának elnöke, a búcsi Szivárvány Óvoda igazgatója Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke Szőköl István, a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Kar Óvó- és Tanítóképző Tanszékének vezetője, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVaM) komáromi kirendeltségének igazgatója Ravasz Ábel, az oktatási miniszter tanácsadója Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója Szekeres László, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja Radics Rudolf, az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetének adjunktusa
August 29 · 29 min
Szombati Reggeli 2026-08-29 #01 | A Szlovák Nemzeti Felkelés 82. évfordulója
A Szlovák Nemzeti Felkelés 82. évfordulója alkalmából a történészek és a közélet szereplői egyaránt mérlegre teszik, miként látja ezt az eseményt a szlovákiai magyarság. 1944. augusztus 29-én a Jozef Tiso által vezetett náci Szlovák Állam ellen tört ki a felkelés, amelyet Európa második legnagyobb fasiszmus-ellenes fegyveres megmozdulásaként tartanak számon. A Tiso-rezsim idején a magyar kisebbség helyzete súlyos jogfosztottsággal párosult: a háborús esztendők a kisebbségi közösségek számára különösen kiszolgáltatott korszakot jelentettek. Miután a felkelést leverték, a kommunista hatalom az eseményt saját legitimációjának egyik sarokkövévé kívánta emelni, ám a bársonyos forradalom után a történelmi megítélés radikálisan megváltozott. A szlovákiai magyar közösségen belül a felkelés megítélése mindmáig ellentmondásos: a partizáncsapatok által elkövetett túlkapások emléke nem tűnt el a köztudatból. Simon Attila történésszel, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatójával a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójáról Bábel Ivett beszélgetett a Pátria Rádió Szombati Reggeli című műsorában.
August 28 · 27 min
Nappali 2026-08-24 #01 | Gazda István: Én Somodiban állandó táborlakó lettem
Gazda István tudománytörténész, bibliográfus, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója. Közismert ismeretterjesztő tevékenységéről is. Több sikeres tv- és rádiósorozat közreműködője. A Tudóra elnevezésű, magyar tudósok munkásságát bemutató összeállításból több mint 300 órányi anyagot vetített a Magyar Televízió. Más anyagai, köztük a Makkai László akadémikussal együtt készített művelődéstörténeti sorozata a Magyar Rádióban került sugárzásra. 1994-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán megszüntették a tudománytörténet oktatását, s ekkor Szabó Árpád akadémikussal együtt létrehozta a Magyar Tudománytörténeti Intézetet, amelyhez a szakma jó néhány jeles képviselője kapcsolódott, s amelynek alapítása óta igazgatója. A Magyar Tudománytörténeti Intézet gondozásában eddig – szerkesztésében – több mint 130 nagyobb tudománytörténeti munka jelent meg. Gazda István tudománytörténészt kérdezzük csehszlovákiai kiruccanásairól, különös tekintettel a Somodi Művelődési Táborban tartott előadásaira.
August 26 · 47 min
PéJé beszélget #41 | Határ menti nagykövet, húszévesen – Mitták Gábor kooperációt segítő munkája
Nemzetközi Üzleti Főiskola hallgatója, a tanulmányait angol nyelven folytatja. Nemrég töltötte be a huszonegyedik életévét. Az Európai Bizottság pályázatának köszönhetően hat hónapig, tavaly szeptembertől idén márciusig határ menti nagykövetként dolgozott a régióban, elsősorban a felek közti kapcsolatteremtés és párbeszéd megszilárdításán munkálkodott. Feltérképezte, hogy miként gondolkodnak a térség lakói az együttműködésről, milyen kezdeményezések szolgálhatnak jó példával és hogyan lehetne erősíteni a kapcsolatokat Párkány és Esztergom, valamint a régió települései között. A kérdőíves felmérését 717 fő töltötte ki, amely jelentős mintának tekinthető a térség lélekszámához és a program időkeretéhez viszonyítva. Mitták Gábor a Nappaliban számolt be tapasztalatairól és mesélt önmagáról. A podcastből kiderül: miért az üzleti főiskolára esett a választása, és mit tanul pontosan, mi fogta meg őt gyerekként, diákként a politikában, szokott-e vitázni a nagypapájával, aki nagy hatással volt rá, honnan tájékozódik a világ dolgairól ő és a korosztálya, milyen tantárgyaik vannak, az iskola mennyire tart lépést a korunkat meghatározó gyors változásokkal, tanítják-e a generációk közti politikai nézetkülönbségek kezelését, honnan érkeztek az oktatók, mi lesz, ha „nagy lesz”, mit takar a határ menti nagykövet státusz, milyen feltételeknek kellett megfelelniük a pályázóknak, hogyan indult a munka, kiket keresett meg elsőként, alapjában véve milyen az együttműködés a két város és régió között, hogy vonta be a projektbe a fiatalokat, elsősorban a tizennégy és tizenhét éves közti korosztályt, hogyan állította össze a kérdőívét, és milyen tanulságokat szűrt le belőle, milyen időközönként tájékoztatta munkájáról az Európai Bizottságot, mit tartalmaz a nagyköveti jelentése, mit adott ez a munka a résztvevőknek, a régiónak, a megrendelőnek és a nagykövetnek, mi volt az a másik program, amelyben tavaly júliustól idén júniusig vett részt, mivel telik a vakációja, mi kapcsán találkozott a híres francia bürokráciával. Mitták Gábor Puha József augusztus 17-i Nappalijában vendégeskedett.
August 25 · 42 min
Pentaton #96 | „Lesz jövő, de nem lesz hosszú” – Sallai László korlenyomatai
Ha olyan magyar zenészt kell említeni, aki több együttesben is játszik, akkor bizonyára sokan Sallai Lászlót mondanák. Pedig korántsem ő az egyetlen „zenekarhalmozó”. Azért ő jut sokunk eszébe, mert az összes formációban erős, meggyőző egyéniség. Ahogy mondja, jelenleg három plusz kettő együttese van. A három fő: az általa vezetett Felső Tízezer, a Szabó Benedek vezette Galaxisok és a Platon Karataev. A másik kettő mellékprojekt: az újra aktív The Somersault Boy és a szólóprodukciójából kinőtt Captain Average. Sallai Lászlóval egy hangulatos budapesti kávézóban ültünk le beszélgetni augusztus 14-én délelőtt. Egyáltalán nem tűnt fáradtnak, pedig előző este a Sziget Fesztiválon lépett fel a Platon Karataevvel, majd bulizott még. Készült is vissza. A podcastből kiderül: hogyan tudja összeegyeztetni a zenekarai munkáit, milyen volt az előző napi szigetes Platon Karataev-koncert, mekkora volt az aggodalom zenészkörökben a Sziget Fesztivál jövőjét illetően, hogyan alakul át a magyarországi zenei fesztiválpiac, milyen fogadtatást kapott a Platon Karataev európai turnéja, ahol magyar nyelvű dalok is felcsendültek, mik voltak a legfontosabb szempontok a Felső Tízezer Kicsi forradalom című albuma készítése során, mennyi politikát kell képzelnünk a szerzemények mögé, minek a kicsúcsosodása a Galaxisok Ellenszélben című lemeze Szabó Benedek frontember részéről, mivel magyarázható az, hogy apropózeneként sokkal jobban funkcionálnak az Ellenszélben, mint a Kicsi forradalom zeneszámai, milyen úton indult tovább a Felső Tízezer, Laci miért nézte meg a Gomolygó felhők című finn filmet egy nappal az idei magyarországi parlamenti választások előtt, hitt-e a kormányváltásban, mennyire volt inspiráló környezet a zenészeknek az autokráciába hajló magyar politikai helyzet, milyen témára épül a Platon Karataev második magyar nyelvű albuma, a Napkötöző, miért távozott a The Somersault Boy együttesből Mika Sundholm dobos, Laci a zenélés mellett mivel foglalkozik még, szerinte melyik 2026 eddigi legjobb nemzetközi és magyar lemeze, honnan származik a „Lesz jövő, de nem lesz hosszú” mondat, amely a Kicsi forradalom mottója is lehetne. Puha József Sallai Lászlóval készült interjúja az augusztus 19-i beszélgetős Pentatonban került adásba.
August 25 · 49 min
Jó szóval oktasd #34 | Közös gondjaink? Nemzetiségi oktatás a határon túl
A nemzetiségi oktatáshoz való jog alkotmányos alapjog azokban a határon túli régiókban, ahol magyar kisebbség él. Mennyiben elégséges azonban egy ilyen jellegű jogi garancia nemzetiségi törvény hiányában? Oktatási műsorunkban arra tettünk próbát, hogy kilépjünk a saját valóságunkból, és egy közös gondolkodási teret kialakítva jobban megértsük közös gondjainkat. Összeállításunkban áttekintettük a romániai, a szerbiai és az ukrajnai magyar közoktatás helyzetét, azzal a céllal, hogy felmérjük, min osztozunk, miből tanulhatunk egymástól vagy ellenben milyen negatív példák tapasztalhatók a Kárpát-medencében. A románia magyar közoktatás helyzetét Parászka Boróka újságíróval, a szerbiai iskolaügy alakulását Badis Róberttel, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium szociológiatanárával, a zentai székhelyű Identitás Kisebbségkutató Műhely elnökével tekintettük át, és kitértünk az elmúlt évtized ukrajnai eseményeire is.
August 24 · 44 min
PéJé beszélget #40 | „Antiorbánizmusban ragadtunk” – vallja Jámbor András
Kevés olyan karizmatikus tagja volt a magyar országgyűlésnek az elmúlt négyéves ciklusban, mint Budapest hatodik választókörzete képviselője, a Párbeszéd – Zöldek frakciójában helyet foglaló Jámbor András. Már nagyon korán, 2025 júniusában bejelentette, hogy idén nem méretteti meg magát, visszalép a Tisza jelöltje javára, mert az a fő cél lebegett előtte, hogy az Orbán-kormányt mindenképpen le kell váltani. A jelenleg leginkább a YouTube-videói által népszerű, magát közéleti szereplőnek tartó Jámbor Andrással négy nappal negyvenedik születésnapja után, augusztus 13-án beszélgettünk egy kis budapesti kávézóban. A podcastből kiderül: ki a másik Jámbor András, miért akart sportújságíró lenni, mi volt a közös Szabó Ervinben és Winston Churchillben, hogyan lett a Kettős Mérce nevű blogból a Mérce nevű baloldali hírportál, mikorra tehető a magyarországi blogok virágkora, hogyan adott teret az erős igazságérzetének, miért nem fogadta a húsvéti locsolókat az őt egyedül nevelő édesanyja, milyen hatással volt az apaságára a hiányzó apakép, hogyan került be a politikai körforgásba, és lett az LMP (Lehet Más a Politika) munkatársa, hitt-e abban a 2022-es kampányban, hogy leváltható a Fidesz, milyen célokkal ült be az Országházba egy újabb kétharmados Fidesz-kormány tudatában, utólag visszanézve milyennek tartja ezt a négy évet, miért nem akart nekivágni a következő ciklusnak, majd a Tisza felbukkanásával, még a párt elképzeléseinek ismerete nélkül miért változott meg a véleménye, mikor kezdte érezni a szűk és tágabb környezetében a kormányváltó hangulatot, András szerint mi a Fidesz három legfőbb bűne, hogyan alakult a napja április 12-én, minek tulajdonítható, hogy már a voksok korai feldolgozottságánál elkönyvelte a Tisza-kétharmadot, mik a legfontosabb teendők az új kormány előtt, mit kérdeznek Andrástól azok, akik megállítják az utcán, szerinte mi lesz a Fidesszel, miért lenne jó a Tisza kettéválása, elsősorban kik nézik a YouTube-videóit, mivel magyarázható az, hogy a magyar közegben előrébb tart az internetes tartalomfogyasztás, mint a régió más országaiban, miért gondolja azt, hogy a látszat ellenére gyökeret eresztő típus. Puha József Jámbor Andrással készült interjúja az augusztus 17-i Nappaliban hangzott el.
August 17 · 35 min
Szombati Reggeli 2026-08-08 #02 | Lakhatási válság Szlovákiában 3. rész
Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV (correctiv.org) és az ESPON HOUSE4ALL egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről. A műsorban, amely a sorozat záró része, megszólal Lilith Grull, a CORRECTIV.Europe munkatársa, valamint Peter Bubla, Pozsony szóvivője, aki a főváros bérlakáshelyzetébe enged betekintést. Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el.
August 13 · 41 min
Pentaton #96 | Tizenkét MC, kilencvenhat sor – összefogott a felvidéki hiphopszcéna
Szlovákiai magyar hiphopberkekben még manapság is gyakran emlegetik a 2007-es Száll a hír című dalt és annak 2008-as folytatását. Ezek itteni hiphopelőadók közös munkái. Közel húsz évet vártunk a következő együttműködésre, de megérte. Jakuza Ritual, Deekay, Verzal, Dawe, Micrém, Kales, Csak Ez, Kikoo, Közlegény, José, Eliot és Felt fogott össze Jakuza vezetésével – aki az előző két zeneszámban is felbukkan –, és közös szerzeményt készítettek Felvidéki Cypher címmel. A cypher a rapzenében az a szituáció, amikor a rapperek körbeállnak, egymás után kapják meg a mikrofont, és kötetlenül, egymást kiegészítve vagy épp hergelve nyomják a szövegeiket ugyanarra a zenére. Ott voltunk a Felvidéki Cypher videóklipje forgatásán a komáromi erődnél, és két, külföldön élő, dolgozó hiányzó, Kales és Közlegény kivételével az összes közreműködőt megszólaltattuk. A podcastből kiderül: hogyan építette fel Jakuza Ritual a dalt, annak elkészítését, s kinek a zenéjére rappelnek a résztvevők, miért a versenyszellemet emelte ki Csak Ez a közös munka kapcsán, hogyan sikerült rászedni az együttműködésre Josét, aki előadóként nem vállal közreműködéseket, milyen tevékenység közben született meg a nagy autófan Deekay szövege, a szabad szövegválasztás ellenére miért kellett Jakunak belenyúlnia a két fiatal, Felt és Eliot soraiba, honnan ered és mire utal a gördeszkás Micrém mondandójában a csallóközi infláció kifejezés, hogyan fogadta az együttműködés ötletét Dawe és Kikoo, és mikor érezték azt, hogy a projekt sínen van, miért tartotta fontosnak a kelet-szlovákiai Verzal, hogy részt vegyen a komáromi klipforgatáson, hol él és dolgozik a két hiányzó, Kales és Közlegény, akik a szerzemény videójában „távúton” bukkannak fel. Puha József a Felvidéki Cypher videóklipjének forgatásán készült összeállítása július 1-jén a beszélgetős Pentatonban hangzott el.
August 12 · 46 min
Szombati Reggeli 2026-08-08 #01 | „Sok behoznivaló van“
Aki a nyári hőség idején arra kényszerül, hogy vonatra szálljon, vagy éppen úgy dönt, hogy ezt a közlekedési lehetőséget választja, minden eddiginél bizonytalanabb lefolyású és kimenetelű utazásokra számíthat. Késésekkel kevésbé extrém időjárási viszonyok között is számolni kell, ezekben a napokban pedig szinte mindennapossá vált a vasúton az egy órát is meghaladó menetidő-hosszabbodás. Arról, hogy csak a rendkívüli meleg húzódik-e meg ennek hátterében, vagy hogy miképpen vértezzük fel magunkat a nyári vonatozást megnehezítő körülmények ellen, Darázs László mozdonyvezető beszélt a szombati Reggeliben, de mesélt kalandos életútjáról is. Az interjút Paszmár Lívia készítette.

Showing 1–20 of 29 episodes