Patent

H+ Média

A kulturális és tudományos értékek, érdekességek podcatja.

Play

Open in

20 episodes
Avg 47 min
Hungarian

Episodes 20

Newest Oldest Longest

All20 Unplayed20 In progress0 Played0

July 19 · 42 min
PATENT - Egy nyelvet beszélünk? Angoloktatás az USA-ban
Talán sokak számára meglepő lehet, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak egészen a közelmúltig nem volt hivatalos nyelve. Csak 2025 márciusában írta alá Donald Trump azt a rendeletet, amely hivatalos nyelvvé nyilvánította az angolt. Az USA persze nem egynyelvű ország – a legújabb statisztikák szerint a lakosság több mint 20 százalékának nem az angol az anyanyelve. Hogy milyen viszonyban van az angol más nyelvekkel a multikulturális országban és hogyan oktatják az angolt a más nyelvet beszélőknek, arról szerzett tapasztalatokat a műsor vedége, akinek nemrég lehetősége volt résztvenni egy szakmai programban az Amerikai Egyesült Államokban. Vendégünk: Molnár Mária angol-földrajz szakos tanár, a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium pedagógusa
July 14 · 1 hr 5 min
PATENT - Családterápiás kaleidoszkóp
A Patent vendége Kozma-Vízkeleti Dániel klinikai szakpszichológus, kiképző család-pszichoterapeuta. Tőle rengeteget, róla azonban keveset hallunk. Ez részben érthető is, hisz a hivatásából eredendően az emberekre való fókuszálás. Az azonban vitathatatlan, hogy szakmai elhivatottságának, a népszerűsítésben végzett fáradhatatlan munkájának köszönhetően az erőforrás-központú és a rendszerszemléletű családterápia egyre népszerűbb hazánkban, így hát feladatomnak éreztem egy rövid portréjellegű interjút elkészíteni vele. Szakmai életútja röviden: 2004-ben végzett a Debreceni Egyetem pszichológia-történelem szakán. 2005-ben „Családterapeuta” vizsgát tett a Magyar Családterápiás Egyesületnél. Korábban relaxáció, hipnózis és pszichodráma módszereket tanult, ám végül a családterápia mellett köteleződött el. 2008-ban szerezte meg a „Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus” szakvizsgával járó címet a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Egyetemen. 2012 decemberében elnyerte a kiképző család-pszichoterapeuta címet. Munkatapasztalata rendkívül gazdag. Egészségügyben, humánerőforrás-fejlesztésben szerezett tapasztalatokat pszichológusként. Magánrendelésein párokkal és családokkal dolgozik, kiképző pszichoterapeutaként ennek elméletét és módszertanát oktatja. Emellett önismereti és szupervíziós csoportokat is vezet. Több éves oktatói tapasztalattal rendelkezik. Bekapcsolódott a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Magatartástudományi Intézet, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet, valamint az Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszéken folyó munkába. Fontos számára, hogy akikkel találkozik, utána jobban, vagy többnek érezzék magukat, érzelmileg gyarapodjanak, gazdagodjanak az együttgondolkodás által.
June 8 · 56 min
PATENT - Aki nem akart miniszterelnök lenni: Wlassics Gyula, a tudós kultúrpolitikus
Háromszor kérték fel miniszterelnöknek, de egyszer sem vállalta. IV. Károly, az utolsó Habsburg uralkodó vele beszélte meg lemondásának körülményeit – és ő volt, aki miniszterként először engedélyezte a nők egyetemre való felvételét. Mindez csak 3 tény báró Wlassics Gyula (1852--1937) tevékenységéből, amelyek azonban jól jelzik, hogy jelentős történelmi személyiségről van szó. Jogtudósként és politikusként is fontos szerepet játszott a polgári kori Magyarország történetében, mégis kevesen ismerik a nevét. Ezen talán változtathat, hogy a közelmúltban egy igen alapos monográfia jelent meg pályafutásáról. (Paksy Zoltán: A jogtudós politikus – Wlassics Gyula báró politikai pályája; Országház Könyvkiadó, 2025) A műsor vendége a szerző, dr. Paksy Zoltán levéltáros (MNL Zala Vármegyei Levéltára)
May 16 · 59 min
PATENT - Mohács 1526 - Hogyan éltük túl? A vesztes csatától a „nemzeti tragédiáig"
Az 500 évvel ezelőtti mohácsi csata történelmünk legdrámaibb fejezetei közé tartozik. Az Oszmán Birodalom haderejétől elszenvedett megsemmisítő vereség után az apát, fiút, testvért, férjet elvesztett családok és az ország megtizedelődött politikai elitje előtt is ott feszült a kérdés: hogyan tovább? A műsorban arra keressük a választ, hogyan sikerült túlélni ezt a szinte felfoghatatlan mértékű tragédiát, és hogyan élt tovább a vesztes csata emléke a későbbi generációkban, a későbbi évszázadokban. Vendégünk: dr. Varga Szabolcs történész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
April 26 · 58 min
Patent - Szenzációs lelet a jáki templomból: Mátyás-kori miseruhát találtak a régészek
Szenzációs, Magyarországon egyedülálló lelet került elő a jáki templomban végzett ásatáson, 2021 elején: egy nagyjából 500 éves miseruhát találtak a régészek a főhajóban, feltehetően az egyik jáki apát sírjában. Még a kutatókat is megdöbbentette, hogy ez a régi textil milyen épségben megmaradt a földben. Azóta ezt az unikális papi viseletet sikerült restaurálni – s bár azt talán túlzás lenne állítani, hogy egykori szépségében pompázik, hiszen az eredeti színét sajnos nem nyerte vissza, de így is csodálattal tölti el szemlélőjét, hát még azokat, akik mára már nagyon sok mindent kiderítettek a miseruha készítéstechnikájáról és egyéb jellemzőiről, illetve a korszak liturgikus szokásairól.Minderről Semsey Réka művészettörténésszel és Nagy Rebeka textilrestaurátorral beszélget Tanai Ibolya beszélget.
S3 · E5
Sep 20, 2024 · 53 min
PATENT - A jáki templom titkai 2.: az épület története a legújabb kutatások tükrében
A beszélgetés a jáki templom építészeti megújulására, és az elmúlt években végzett építéstörténeti kutatásokra fókuszál. A 2018-ben elkezdődött teljes körű felújítás ugyanis páratlan, talán soha vissza nem térő lehetőséget nyújtott arra, hogy a különböző szakemberek (építészek, művészettörténészek és restaurátorok) aprólékosan átvizsgálják az épületet, így a lehető legtöbb információhoz jussanak a 800 éves templom történetéről. A műsor vendége: Sarkadi Márton építészmérnök, a felújítás szakmai koordinátora, aki a Szombathelyi Egyházmegyétől kapta a megbízást a feladatra. A beszélgetésből kiderül: - Milyen román és gótikus jegyeket hordoz az épület? - Melyik korszak hagyta a nyomát leginkább a templomon? - Felmerült/felmerülhetett-e az eredeti állapot helyreállításának gondolata? - Mi volt a mostani felújítás célja és ez miben különbözött a korábbiaktól? - Ki, mikor és milyen célból építette a templomot, milyen funkciói voltak, és érték-e a 800 év alatt jelentősebb károk? - Milyen új információkkal szolgáltak a falkutatások? - Hogyan készült az ikonikus nyugati kapu és hogyan élték túl az elmúlt 800 évet az apostolszobrok?
May 25, 2024 · 53 min
PATENT - Új eredmények a Mohács-kutatásban
A mohácsi csata 500. évfordulójához közeledve minden korábbinál intenzívebbé váltak a kutatások a keresztény sereg és az oszmánok összecsapásával kapcsolatban. Az elmúlt években új eredmények is születtek, amelyek részben átírják eddigi ismereteinket. Ezekről beszél a műsorban dr. Varga Szabolcs történész. S hogy mi minden kerül szóba? Íme: Tekinthető-e korszakhatárnak 1526? Miben volt ez a csata más, mint a többi küzdelem a törökök ellen? Hogyan értékelték a történteket a 400. és a 450. évfordulón, 1926-ban és 1976-ban? Igaz-e, hogy sokan vonakodtak részt venni a csatában, szándékosan nem érkeztek meg időben a csata helyszínére, azaz cserbenhagyták a királyt? Valóban várni kellett volna még egy napot, hogy komolyabb erősítés érkezzen? Célszerű volt-e a helyszín kiválasztása az összecsapáshoz? Tudta-e a keresztény sereg, hogy mekkora török haderővel kell szembenéznie? Mi lehetett a magyar hadvezetés pontos szándéka? Kiknek a maradványait találták meg a 3. számú tömegsírban? A csatában estek el vagy kivégezték őket? Milyen uralkodó volt II. Lajos? Miért vett részt maga is a harcban és mi okozta a halálát? A keresztény, illetve az oszmán katonák megpróbálták-e megölni az ellenfél uralkodóját? II. Lajos és a sok magyar főúr halála hogyan befolyásolta az ország további sorsát? Miért „nem jött jól” Szulejmánnak Lajos halála? Hogyan reagált Európa a csata hírére? Varga Szabolcs végül arról is elmondja a véleményét, hogy vajon végződhetett volna-e másképp a mohácsi ütközet.
May 25, 2024 · 58 min
PATENT - Családi kapcsolataink pszichológiája
Az ember akkor lesz ember, ha átvilágítja mélységig önmagát, s a benső világosságból környezetére sugarat bocsát." (Weöres Sándor: Protohomo)Meggyőződésem, hogy az életünk során összegyűjthető legnagyobb értékeink a kapcsolataink. A vágy, hogy közösséghez, valakihez, valakikhez tartozzunk, hogy mások elfogadjanak és szeressenek, génjeinkben kódot ösztönös késztetés. Olyan alapvető szükséglet, amelyet tárgyakkal, anyagiakkal, szórakozással, pótszerekkel nem elégíthetünk ki. Egyedül önmagunk és az emberi kapcsolataink megismerésével, értékelésével és fejlesztésével élhetünk teljes életet. A teljes élet – a tévhittel ellentétben – nem jelent egyben problémamentes életet, folytonos elégedettséget és állandó örömérzést. Jelenti viszont azt, hogy tudjuk kik vagyunk, mik az értékeink, céljaink, és kik azok, akikre életünk során számíthatunk. Hiszem, hogy ez a tudás nyújt igazi biztonságot a mindennapokban. Családi kapcsolataink pszichológiájáról beszélgettem dr. Pachner Orsolya pszichológus, egyetemi adjunktussal.
Apr 13, 2024 · 44 min
PATENT - Műtárgyak szolgálatában: hogyan dolgozik egy fémrestaurátor?
Kiss Ernő Csaba csaknem 45 éve áll a műtárgyak szolgálatában, a Savaria Múzeum restaurátoraként. 1979-ben a szombathelyi Romkert ásatásán kezdett dolgozni. Ez annyira meghatározó élmény volt számára, hogy hamarosan elhatározta: fémrestaurátori képesítést szerez, és a műtárgyak megmentésének szenteli az idejét. Azóta számtalan művészi szintű.rekonstrukció és műtárgymásolat került ki a keze alól. A régi tárgyak helyreállítása, bemutathatóvá tétele mellett szinte folyamatosan rajzolt is: történészek, régészek megbízásából tudományos kiadványokhoz készített rendkívül precíz, pontos illusztrációkat az előkerült leletekről vagy restaurált tárgyakról. Erről az izgalmas és sokrétű munkáról beszél a Patentben. A tokorcsi kincs (több mint 10 ezer darab római kori bronz pénzérme), a Zsennyén talált római kori mozaik, a Néró előtti időszakból származó herényi aranypénzek és egy japán kard restaurálása voltak talán Kiss Ernő Csaba legemlékezetesebb feladatai. Ezekről, valamint ásatási emlékeiről és kiállítások létrehozásáról is szó esik a beszélgetésben. Ahogy az is kiderül, hogyan újulnak meg a régi tárgyak egy múzeumi fémrestaurátor kezei alatt.
Apr 7, 2024 · 55 min
PATENT - Katonaság a városban: közös hadsereg és magyar társadalom a dualizmusban
A hadtörténeti kutatások fókuszában értelemszerűen a hadi események állnak, de ma már egyre többen foglalkoznak a hadsereg és a társadalom viszonyával. Egy erős hadsereg ugyanis nem létezhet társadalmi támogatás nélkül. De vajon hogy kell elképzelnünk ezt a kapcsolatot, ha nem nemzeti, hanem nemzetek feletti haderőről van szó? Ilyen volt a dualizmus korának hadserege, amelynek egységei békeidőben magyarországi településeken is állomásoztak hosszabb-rövidebb ideig. Dr. Tangl Balázs történész a kiegyezés utáni évtizedekben vizsgálta a közös hadsereg és a társadalom viszonyát, Szombathely példáján. A témában írt doktori disszertációját Benda Gyula-díjjal ismerte el a Hajnal István Kör. Társasági élet, bálok, ünnepek, sportesemények - és párbajok. Egy állandó helyőrség tisztikara szerves részévé vált a település társadalmának, ahol állomásozott. A tisztek rendszeres résztvevői voltak az estélyeknek és táncmulatságoknak, a dinasztikus és az egyházi ünnepek fényét a "díszszázad" emelte, esetenként jótékonysági rendezvényeket szerveztek, de Szombathelyen még a kerékpársport meghonosodása is nekik köszönhető. Akadtak persze párbajba torkolló magántermészetű konfliktusok, de ahogy a helyi Vasvármegye írta: "Szombathely szereti a helyőrségét és a helyőrség szereti Szombathelyt.” A beszélgetésben szó esik arról, mit jelentett a közös hadsereg a dualizmusban, és miért tekinthető ez a haderő demokratikusnak. Hogyan bánt a hadsereg a felekezetekkel és a nemzetiségekkel? Mit jelentett az általános hadkötelezettség, a beszállásolás, vagy a tiszti karbojt becsülete? És mekkora volt a gyalogezred és a lovasezred katonáinak presztizse?
Mar 30, 2024 · 40 min
PATENT - A láng továbbadója
Akárcsak az írókázáshoz meggyújtott gyertya, mai vendégem is ezer fokon ég, amikor csak teheti, alkot, tanít no és persze kutat. Gajdos Zsuzsanna hímestojás készítő népi iparművész lassan tíz éve él Magyarországon, de szíve gyakran hazahúzza Kárpátaljára. A Zsuzsi Hímesei blog szerzője feladatának érzi a kárpátaljai húsvéti népszokások feltárását, gondos dokumentálását, széles körben történő megismertetését. 2018-ban csatlakozott a Tojáskészítők Egyesületéhez, elnökségi tagként szívügyének tekinti a tojásdíszítés hagyományának élővé tételét.
Mar 17, 2024 · 49 min
PATENT - Hideg van (2. rész)
90 évvel ezelőtt, 1934-ben jelent meg Weöres Sándor költő első kötete, Hideg van címmel. A kerek évforduló kapcsán idézzük fel a jelentős mű keletkezési körülményeit, fogadtatását és természetesen vasi vonatkozásait. Lőcsei Péter irodalomtörténész a kilencvenes évektől töretlen lelkesedéssel kutatja és publikálja országos és határon túli lapokban Weöres Sándor életét és munkásságát. Éppen tíz évvel ezelőtt jelent meg harmadik önálló kötete, Weöres-mozaik címmel. A kétrészes irodalomtörténeti sorozatunk első etapjában az országosan is jelentős irodalomtörténeti kutatások eredményeiről, azok produktumairól és a Weröres-filológia feltártságának nehézségeiről beszélgettünk. A költő életében különösen nagy jelentőséggel bírnak a kötet megjelenését megelőző évek, ezért gyermek és ifjúkorának fontos eseményei, találkozásai is bemutatásra kerülnek. A második rész tartalmából: Beszélgettünk a csodagyerekről, a mesterek hatásáról, nemzedéki problémákról, arról Weöres hogy fogadta a kritikát, a nehéz időkről, egy zseni verseiről no és persze az irodalomtörténész terveiről. Amikor kellett elhangoztak versek, levelekből pontosan idézett gondolatok. Közben azt is megértettem, hogy Weöresnek nem kell évforduló, róla hallani mindig aktuális, értéke van.
Mar 9, 2024 · 39 min
PATENT - "...ki a huszár, ha én nem?"
A magyar huszárok története annyira összefonódott az 1848-49-es szabadságharc emlékével, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni: a huszárság históriája rövid epizód a magyar hadtörténetben. Pedig a huszárság - az egyetlen magyar eredetű katonai csapatnem - már a 14–15. század fordulóján, a törökök elleni harcok során megszületett a Magyar Királyság déli végein. A huszárok a 16. századtól megjelentek a nyugat-európai hadszíntereken is, a 18. században pedig már egyetlen európai haderő sem létezhetett nélkülük. Bármilyen kiváló harcosok is voltak azonban, a nagy létszámú hadseregek kialakulásával és a haditechnika fejlődésével jelentőségük egyre csökkent. A két világháborúban még futotta erejükből néhány önfeláldozó lovasrohamra, de történetük mára véget ért. Hogy miért játszhatott a huszárság évszázadokig fontos szerepet Európa háborúiban, erre a kérdésre keressük a választ a beszélgetésben, amelyben a huszárok harcmodoráról, felszereléséről, mentalitásáról is szó esik. És természetesen néhány kiemelkedő huszártisztről is megemlékezünk. Takács Zoltán Bálint szerint Petőfi Sándor János vitézének is meghatározó szerepe van/volt a huszárokról bennünk élő kép kialakulásában. Arról is elmondja a véleményét, miért őrizte meg őket kifejezetten pozitívan a történelmi emlékezet. Beszél az első huszárokról, viseletük és fegyverzetük változásáról, Hadik András szinte hihetelen "huszárcseléről" és a Franciaországban máig élő huszárhagyományokról is.
Mar 2, 2024 · 43 min
PATENT - Hideg van
90 évvel ezelőtt, 1934-ben jelent meg Weöres Sándor költő első kötete, Hideg van címmel. A kerek évforduló kapcsán idézzük fel a jelentős mű keletkezési körülményeit, fogadtatását és természetesen vasi vonatkozásait. Lőcsei Péter irodalomtörténész a kilencvenes évektől töretlen lelkesedéssel kutatja és publikálja országos és határon túli lapokban Weöres Sándor életét és munkásságát. Éppen tíz évvel ezelőtt jelent meg harmadik önálló kötete, Weöres-mozaik címmel. A kétrészes irodalomtörténeti sorozatunk első etapjában az országosan is jelentős irodalomtörténeti kutatások eredményeiről, azok produktumairól és a Weröres-filológia feltártságának nehézségeiről beszélgettünk. A költő életében különösen nagy jelentőséggel bírnak a kötet megjelenését megelőző évek, ezért gyermek és ifjúkorának fontos eseményei, találkozásai is bemutatásra kerülnek.
Feb 26, 2024 · 34 min
PATENT - Az aranymetszéstől a szerencsejátékig, avagy matematika a mindennapokban
Vajon miért mumus a matematika? Miért érzik úgy sokan, hogy bőven elegendő a négy alapműveletet, esetleg a százalék- vagy területszámítást megtanulni, a többi tétel, függvény, egyenlet stb. teljesen felesleges, hiszen ezekre az életben soha nem lesz szükség. Molnár Zoltán matematikatanár ennek az ellenkezőjét gondolja. Azt hangsúlyozza, hogy a matematika mindenütt jelen van: nemcsak a műszaki tudományokban és a gazdaságban, de pl. az orvostudományban, a természetben és még a művészetekben is. Szerinte a matematika mindenkinek hasznos, mert hozzásegít a világ megismeréséhez és formálja gondolkodásunkat. Hallgasd meg a beszélgetést és hagyd, hogy téged is meggyőzzön! A beszélgetésben választ kapunk arra: létezik-e matematikai érzék, mit jelent az aranymetszés a természetben és a zenében, vagy hogy segítheti-e a statisztika a sportsikereket? Szó esik titkos kódokról, híres matimatikusokról és róluk szóló filmekről, szerencsejátékról és valószínűségszámításról, valamint a mesterséges intelligenciáról.
S2 · E5
Feb 11, 2024 · 35 min
PATENT - Erő és gyöngédség a művészetben és a politikában
Erő és gyöngédség - első hallásra egymástól távol eső fogalmak, ám valójában jól kiegészítik egymást, legyen szó művészetről vagy politikáról. Horkay Hörcher Ferenc mindkét szférában otthon van, így kerülhettek egymás mellé képleírások (neves művészek festményeinek elemzése) és városfilozófiai esszék 2023-ban megjelent könyvében. (Horkay Hörcher Ferenc: Erő és gyöngédség. Képzőművészeti és városfilozófiai esszék. MMA Kiadó, Budapest, 2023) A beszélgetésben szó esik Gandhi erőszakmentes politikájáról, arról, hogy hogyan lehet a vizuális élményt szavakba "átfordítani", hogyan képes a magányt a festészet eszközeivel érzékeltetni a művész, mit jelent a város életében az épített környezet és a közösség. Hörcher Ferenc egy brit városkísérletről is beszél: bemutatja a konzervativizmus szerinti ideális várost, Károly walesi herceg és Leon Krier luxemburgi építész projektjét, amelyet a neves brit filozófus, Scruton is figyelemmel kísért. Ennek ellenpontjaként a totalitárius hatalom által konstruált város, Minszk példáját is megismerjük. És végül az is kiderül: mit jelent, hogy a "gyöngédség" hiányzik a mai politikából?
S2 · E4
Feb 3, 2024 · 32 min
PATENT - Úton az online felhasználói tudatosság felé
Újabb online csalót fogtak el a rendőrök”, „Banki ügyintézőnek adta ki magát a csaló”, „A sértett egy idegen alkalmazást telepített a laptopjára”, „Ha nem fizet, nem nyaral” – ezek az ORFK Mátrix projekt legfrissebb híreinek szalagcímei. Megtörtént esetek, melyek bárkivel előfordulhatnak a homo digitalis korában. A pandémiás időszaktól kezdődően az elmúlt években egyfajta digitális robbanás figyelhető meg, melynek hatására a mindennapjainkat – különös tekintettel a pénzügyeinket - megkönnyítő innovációk léptek életbe. A megváltozott fogyasztói szokások miatt, egyre nagyobb hangsúly helyeződik az elektronikus pénzügyi tranzakciókra. Ezzel párhuzamosan természetesen megugrottak a felhasználók manipulálásán, megtévesztésén alapuló kibertámadások számai is. Barabás Mónika rendőr őrnaggyal arról beszélgettünk miként tudjuk megelőzni a virtuális térben elkövetett visszaéléseket, és arról is, hogyan válhat belőlünk felkészült, tudatos felhasználó.
S2 · E3
Jan 27, 2024 · 45 min
PATENT - Tolvajzseb az alsószoknyában - Csempészet a magyar-osztrák határon 1914-1926
Száz évvel ezelőtt virágzott a csempészet a magyar-osztrák határon. Az első világháború alatt az ügyeskedők elsősorban gabonát és élelmiszereket vittek át illegálisan Ausztriába, míg onnan főleg iparcikkek jutattak át Magyarországra. A kutatások szerint a bécsiek valósággal éhenhaltak volna a magyar szállítmányok nélkül, annyira kevés élelmiszerük maradt a háború végére. A csempészek leleményes módon igyekeztek kijátszani a hatóságokat, akik hiába próbálták meg itthon tartani a front és a hazai lakosság ellátásához szükséges gabonát, élőállatot és egyéb árut. 1914 előtt a magyar-osztrák határ (a Monarchia belső határa) csak formálisan létezett, szabadon járt át rajta, aki akart. A világháború kirobbanásával, majd a trianoni határok meghúzásával szigorúbbá válta határőrizet, de a csempészeknek nem sikerült megálljt parancsolni. Az esetenként 5-600 százalékos haszon megérte a kockázatot, a legfeljebb néhány napi elzárást. A helyzet csak a 20-as évek közepére normalizálódott, amikorra megszűnt a hadigazdaság és az árak nagyrészt kiegyenlítődtek. A beszélgetésben szó esik arról, hogy kik és mit csempésztek, milyen trükköket vetettek be, és mire számíthattak, ha elkapták őket. Kérdés az is, hogy befolyásolta-e ez a helyzet a háborúban győztes hatalmak döntését, amellyel Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarország egy részét. Hogyan vált a csempészet a túlélés eszközéből egy idő után a megélhetés forrásává és tömeges tevékenységgé? Milyen hatással volt a gazdasági kapcsolatok alakulására Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria között és végül miért szorult vissza – legalábbis egy időre – a 20-as évek második felére. A válaszokért hallgasd meg a beszélgetést az eddig kevéssé kutatott, ám izgalmas témában!
S2 · E2
Jan 20, 2024 · 46 min
PATENT - Nőként, nőkért
Nőként is nehéz megteremteni az egyensúlyt a magánélet és a hivatás között. Pláne, ha egy olyan szakmát választunk, melyet a ráépülő szakmai rutinok is - szabad szülész-nőgyógyász választás - nehezítenek. Pedig a történészeknek, néprajzkutatóknak hála - legutóbb a Születés és anyaság a régi Magyarországon c. Kötetben Krász Lilla foglalta össze - tudott, hogy a nők mindig a nőket keresték egészségügyi kérdéseikkel, problémáikkal. A modern nő igénye a biztonság, a bizalom és a hiteles, tapasztalatra épülő szaktudás. Dr. Skriba Nóra két kisfiú édesanyjaként, aktív szakorvosként osztotta meg velünk a szakmát és az egészséget is érintő tapasztalatait. Mottója: "aki mer az nyer", mellyel arra buzdít mindenkit, hogy merjen beszélni, kérdezni az egészséget érintő témákról. A nők egy részének semmiféle problémát nem jelent, ha nőgyógyászati konzultáción vagy vizsgálaton kell részt vennie. A többség számára azonban ez komoly nehézséget okoz. Olyanok is akadnak, akik mendemondáknak hitelt adva a vizsgálatot elhúzzák, elhalasztják, amíg csak lehet. Mindeközben az is tapasztalható, hogy egyre több nő komfortérzetét fokozza, ha a rendelőben egy női szakorvos várja. Hazánkban bár még több a férfi nőgyógyász, a hölgyek számára is egyre vonzóbbá válik e szakterület. De hogy mi is lehet az oka annak, hogy a lányok, kismamák, nagymamák igénye felülírja a tradíciókat? Erre is választ adunk a beszélgetésben.
S2 · E1
Jan 14, 2024 · 41 min
PATENT - A könyv komplex élmény - a könyvtervezés művészete
Bár minden kutatás szerint évről évre kevesebbet olvasunk, hatalmas a kínálat a legkülönbözőbb fajtájú könyvekből. S bár megjelentek az e-bookok, továbbra is népszerűek a kézbe vehető, fellapozható kötetek. Megjelenésükről, tipográfiai, grafikai sajátosságaikról kevés szó esik, pedig ez is része az olvasás élményének. Sellyei Tamás Ottóval - akinek az elmúlt évtizedekben számos könyvterve valósult meg - a könyvtervezés fázisairól, az alkotói szabadság kereteiről, "az üres helyekkel való játékról" és egy-egy ötlet megszületéséről beszélgettünk. A tervezőgrafikusnak négy könyve - egy művészeti albuma, két fotókönyve és egy tudományos kötete - elnyerte a Szép Magyar Könyv díjat. Ezek kapcsán beszél arról, hogyan hangolható össze az alkotói cél a feladattal, milyen az "ideális" szerző, miért fontos a borító, hogy készültek a Klotz Miklós fotográfussal közös kötetei, vagy hogy mit jelent a ritmusváltás egy könyvben. Olyan "kulisszatitkokra" is fény derül, hogy a Torockó-könyvében miért kapott minden 'o' betű fémes bevonatot, mi köze a mi kérdőjelünknek a maszáj motívumokhoz és hogy kerülnek firkák egy művészeti albumba. Sellyei Tamás Ottó végül arról mondja el a véleményét, hogyan hat tanítványaira a vizuális élmények sokasága és hogyan befolyásolja a jövő grafikusainak munkáját a mesterséges intelligencia.

Showing 1–20 of 20 episodes