Skip to content
Artwork for Kösz jó(l) vagyok!
EducationSelf-Improvement

Kösz jó(l) vagyok!

Remind Podcast Studio

Hidd el, hogy jó vagy, és jól leszel!

Egyszerű mondatnak tűnik, mégis az egyik legnehezebb megvalósítani. Pedig ahhoz, hogy valaki jól érezze magát a bőrében, és azt az életet élje, amire mindig is vágyott, elengedhetetlen, hogy higgyen önmagában. Mert aki képes bízni a saját értékeiben és képességeiben, az megtalálja az utat a kiteljesedéshez és az ebből fakadó valódi elégedettséghez.

Sokan vannak azonban, akiknek ez komoly kihívást jelent. Hajlamosak felnagyítani a hibáikat és hiányosságaikat, miközben lekicsínylik az erősségeiket és az elért eredményeiket.

A Kösz, jó(l) vagyok! podcast célja, hogy segítsen megváltoztatni ezt a szemléletet és formálja a hallgatók önmagukról alkotott képét, ezáltal több örömöt vigyen az életükbe, valamint a környezetük életébe is. Hiszen csak az tud jót tenni másokkal, aki jól van.

Krizsó Szilvia saját és ügyfelei példáin, szakértők tanácsain, ismert és elismert emberek történetein keresztül minden héten arra törekszik, hogy egyre többen legyenek képesek kimondani magukról, hogy jók, és megtapasztalják ennek a felismerésnek a felszabadító és gyógyító hatását.

Play
  • 24 episodes
  • weekly
  • Avg 1 hr 7 min
  • Hungarian
Counted on this page — what you have heard stays on this device, so it is not something the list can be paged by.
  • S1 · E26
    Wednesday · 1 hr 16 min

    Hámori Ildikó mesél a gyerekkoráról, szerelméről és arról, mikor „jön el az Isten”

    Hámori Ildikó, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő közel 60 éve van a pályán, mégis most ült le először podcast-beszélgetésre. Elmeséli, miért zárkózott el ettől eddig, és miért döntött most úgy, hogy igen: mert, ahogy fogalmaz, ebben a korban már tök mindegy, hogy mit mond róla bárki. A beszélgetés a gyerekkorával indul: három és fél éves korában TBC-vel diagnosztizálták, és két és fél évet töltött egyedül egy szanatóriumi szobában, elzárva a szüleitől. Ebből az időszakból mindössze egyetlen boldog emléke maradt, és azt is elmeséli, hogyan alakította ez egész későbbi életét, a gyerekkori dadogástól kezdve egészen addig, hogy miért érezte magát mindig biztonságban, amikor színpadon állhatott. Szó esik arról is, hogyan lett a fazekas gimnáziumból a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, csak harmadik nekifutásra, hogyan ismerte meg 55 évvel ezelőtt Szinetár Miklós rendezőt, és milyen volt egy kész, 40 éves férfihoz feleségül menni 25 évesen. Elmondja, hogyan próbálták tudatosan elkerülni a nepotizmus vádját: soha nem játszott a férje által rendezett darabban, és a televízióban is szinte sosem kapott szerepet, mert a rendezők érezték, hogy Szinetár Miklós ezt nem szeretné. Hosszan beszél a lányáról, Szinetár Dóráról is: arról, hogy anyaként mennyire nehéz volt végignézni a Dórát ért igazságtalan támadásokat, és hogyan lett belőle anyatigris, amikor a családját kellett megvédenie a nyilvánosság előtt. Az is kiderül, milyen három generációnak egy fedél alatt élni: Hámori Ildikó, Szinetár Miklós, Szinetár Dóra és az unokák is közel laknak egymáshoz, és a színésznő szerint ehhez rengeteg odafigyelésre és toleranciára van szükség, de számára ez sosem áldozat, hanem az adni akarás. Beszél arról is, hogy a nemzetközi filmdíjat hozó Pilátus című film óta egyre több fiatal rendezőhallgató keresi meg vizsgafilmekhez, és mesél arról a különös jelenségről is, hogy sok fiatal miért fordul szívesen az idősebb generáció felé. A beszélgetés másik fő szála az öregedés kérdése: Hámori Ildikó szerint az embert nem az évek száma teszi öreggé, hanem az a pillanat, amikor kimondja, hogy öreg vagyok. Erről szól jelenlegi színházi szerepe is, a Turai Színház Forgószínpad című darabjában, ahol idős, megtakarítás nélkül maradt színésznőket alakít egy angliai otthonban. „Egyetlen boldog pillanatra emlékszem ezekből az évekből. Ennyi volt ott a boldogságom. A cigánykerekek.” Kiderül az is, mit jelent számára a szeretet a gyakorlatban, túl a szép szavakon, a mindennapi gondoskodásban. „Az, hogy én hajnal háromkor fel tudok kelni, vagy éjjel kettőkor lefekszem, az a szeretet.” És végül arról is vall, mikor hitte el magáról igazán, hogy jó színésznő, és mikor érzi úgy, hogy egy előadás alatt eljön az Isten. „Akkor lesz öreg az ember, amikor azt mondja: én most már 80 éves vagyok.” Ha érdekel, hogyan él együtt három generáció egy fedél alatt, milyen érzés, amikor a nemzetközi filmdíjas Pilátus után fiatal rendezőhallgatók keresik meg tanácsért, vagy hogy miért nem olvas soha kommenteket magáról Hámori Ildikó, ezt a beszélgetést nem szabad kihagyni.

    • Transcript
  • S1 · E25
    August 26 · 1 hr 5 min

    A színpadon minden megváltozik: közönség, önbizalom és a primadonna titka

    Ebben az epizódban egy kivételes művészi pálya fontos fordulópontjai kerülnek elő. Fischl Mónika őszintén mesél arról, hogyan vezette az út a ferencvárosi gyerekkorból a zenéhez, a Magyar Rádió Gyermekkórusához, majd az operett színpadára. Szóba kerül a családi háttér, a nagyszülők meghatározó szerepe, a hegedűvel töltött hét év, a későbbi zongoratanulás, valamint az a két év is, amikor egyszerre járt balettintézetbe és a gyerekkórusba. Végül az utazások, a koncertek és a színpad szeretete mutatta meg, melyik irányba érdemes továbbmennie. A beszélgetés egyik fontos kérdése, mit jelent ma primadonnának lenni. A cím mögött nem pusztán csillogás, látvány és elegancia áll, hanem komoly énektechnika, színészi munka, mozgáskultúra, fegyelem és folyamatos fejlődés. Mónika arról is beszél, miért érzi igazságtalannak az operett gyakori lenézését, és miért kell ugyanúgy komolyan venni ezt a műfajt, mint az operát. Kiderül, hogyan dolgozik együtt az ének, a próza és a mikroport, és miért segít a technika abban, hogy a színészek hitelesebben kapcsolódjanak egymáshoz a színpadon. Különleges része az epizódnak a Traviata iránti vágy és a közelgő győri premier. Mónika elmondja, milyen szerepeket adott át, mely lehetőségek mentek el mellette, és miért érzi úgy, hogy most már határozottabban kell képviselnie a saját szakmai álmait. „Az én lelkem egy toszka.” Ez a rövid mondat jól megmutatja, milyen drámai mélység és belső erő találkozik benne a lírai koloratúr hanggal. A színpadi történetek mellett bepillanthatunk a szentendrei hétköznapokba is. A kert, a reggeli kávé, négy macska és négy kutya nem puszta háttér, hanem Mónika életének fontos része. Az állatok szeretetéről, a menhelyről, a családi emlékekről és a lányával való szoros kapcsolatáról is szó esik. Megható, ahogy az önállósodás kapcsán egyszerre beszél büszkeségről és az elengedés fájdalmáról: „És nem fogom letörni a szárnyát azért, mert én magamhoz akarom láncolni.” Az epizód második felében keményebb szakmai és közéleti kérdések kerülnek elő. Mi történik, amikor egy társulat úgy érzi, hogy nem hallják meg? Mikor válik a belső elégedetlenség nyilvános megszólalássá? Mónika beszél a Budapesti Operettszínház iránti lojalitásáról, a csökkenő előadásszámok és a közönség eltűnésének fájdalmáról, valamint arról a belső konfliktusról, amikor valaki egyszerre szeretne hűséges maradni és változást sürgetni. „Nem kívánom senkinek az elszámoltatását.” A cél nem a bosszú, hanem a műfaj, a társulat és a színház jövőjének megóvása. A beszélgetés végén szó esik a crossover koncertekről, a jövőbeli szerepekről, a szinkronizálás iránti régi vágyról, valamint arról, hogyan lehet egy hosszú pálya után is kíváncsian várni az új kihívásokat. Ez az epizód egyszerre személyes portré, pályatörténet és őszinte vallomás önazonosságról, határokról, anyaságról, tehetségről és a színpad iránti rendíthetetlen szeretetéről.

    • Transcript
  • August 19 · 1 hr 5 min

    A siker ára: négy gyerek, egy vállalkozás és egy élet, amit újra kellett építeni

    Mi történik akkor, amikor egy régi álom valóra válik, közben pedig az embernek négy gyereket kell nevelnie, vállalkozást építenie, alkalmazottakat irányítania és folyamatosan új döntéseket hoznia? A Köszönöm, hogy vagyok Podcast vendége Szakonyi Eszter, a Vintage Beauty tulajdonosa, aki nemcsak a kozmetikai szakma egyik meghatározó szereplője, hanem egy különleges életút megtestesítője is. Fiatalon kollégiumba került, majd külkereskedőként dolgozott, később két gyerek mellett kozmetikusnak tanult. A beszélgetésből kiderül, hogyan találta meg azt a hivatást, amelyről már korábban is érezte, hogy valamiért visszatérően vonzza. Eszter nyíltan beszél arról, hogyan alakította ki magában a rendíthetetlen önbizalmat, és milyen ára volt annak a belső meggyőződésnek, hogy „csak rajtam múlik”. A kitartás, a fegyelem és a folyamatos önképzés sok mindenben előre vitte, ugyanakkor egy kemény, önmagával szemben is könyörtelen működésmódot alakított ki benne. „Hogy meg tudom csinálni. Tehát ott kezdődött tulajdonképpen az, hogy kaptál egy bizonyítékot, hogy végül is meg tudod csinálni.” A beszélgetés egyik legfontosabb témája a vállalkozásépítés. Szó esik a termékfejlesztésről, a hatóanyagokról, a bőrápolás tudományos hátteréről, a konkurenciafigyelésről és arról is, miért nem elég önmagában egy kiváló termék. Egy ponton túl már adatokra, rendszerekre, pontos elemzésre és megfelelő szakemberekre van szükség. Eszter azt is elmeséli, miért költöztek családostul Hollandiába, hogyan került veszélybe a vállalkozás, és miért kellett végül hazatérniük. A döntésnek nemcsak üzleti, hanem családi ára is lett. „Szerintem többet veszítettünk vele, mint amit nyertünk.” A műsor talán legmegrázóbb része az anyaság és a siker konfliktusáról szól. Arról, hogy mit jelent egyszerre helytállni családanyaként és cégvezetőként, és hogyan lehet együtt élni azokkal a döntésekkel, amelyeket később már nem lehet visszacsinálni. „Nagyon nagy árat fizetsz azért, hogy te megvalósítasz.” Ez az epizód nem egyszerű sikertörténet. Inkább őszinte beszélgetés a hivatás megtalálásáról, a vállalkozás nehézségeiről, az önbizalomról, az anyaságról, a felelősségről, a külföldre költözés következményeiről és arról, hogyan lehet egyáltalán megtalálni az egyensúlyt az élet különböző területei között.

    • Transcript
  • S1 · E23
    August 12 · 1 hr 6 min

    „Nem tanulok belőle” | Stefanovics Angéla az őszinteségről, jógáról és a színészet árnyoldalairól

    Mi történik akkor, ha valaki egyszerűen képtelen magában tartani, amit gondol? Stefanovics Angéla nemcsak a színpadon őszinte, hanem a hétköznapokban is. Ebben a különleges beszélgetésben nyíltan mesél arról, hogyan kísérte végig az életét a szókimondása, milyen konfliktusokat okozott neki, és miért érzi úgy, hogy az őszinteség bizonyos értelemben még kényelmesebb is, mint a folyamatos mérlegelés. „Egyszerűbb őszintének lenni egyébként, mint nem” – mondja Angéla, miközben egészen meglepő történeteket oszt meg gyerekkoráról, a verekedős korszakáról, a színházi próbák hevében kialakult konfliktusairól, valamint arról, hogyan működik benne a határozott, intézkedő énjét előhívó „harci készültség”. A beszélgetésből az is kiderül, hogyan alakult ki a kapcsolata férjével, milyen különbségek és közös pontok tartják össze őket, és miért fontos mindkettőjük életében a jóga, a keleti filozófia és a humor. Angéla részletesen mesél arról az időszakról is, amikor lelkileg nagyon rossz állapotban volt, és a jóga fokozatosan változást hozott az életébe. Nem csodamódszerként beszél róla, hanem olyan gyakorlatként, amely segít közelebb kerülni a testünkhöz, a félelmeinkhez és ahhoz, amire valójában szükségünk van. „Nem az a lényeg, hogy ki mennyire hajlékony, hanem az, hogy mennyire kerülsz összhangba a testeddel.” Ez a gondolat a beszélgetés egyik legerősebb üzenete. Szóba kerül az önismeret, a szembenézés nehézsége, az öregedés elfogadása, a megfelelési vágy és az a kérdés is, hogy muszáj-e egyáltalán mindig „felnőttként” viselkednünk. Angéla őszintén beszél a színészi pálya bizonytalanságáról, a lámpalázról, a kudarcról, a kemény kritikáról és arról, miért vágyik újra olyan szerepekre, amelyekben komolyabb, drámaibb oldalát is megmutathatja. A végén pedig egy egyszerű, mégis nagyon fontos tanácsot ad azoknak, akik nem érzik jól magukat a saját életükben: „Jó csöndben lenni.”

    • Transcript
  • S1 · E22
    August 5 · 1 hr 14 min

    Mérgező pozitivitás és ADHD: Túltoljuk a modern önismeretet?

    Gondolkodtál már azon, hogy a saját életed és a kapcsolataid valójában egy kerthez hasonlítanak? Ebben az adásban Dr. Piczkó Katalin pszichiáter, tréner és párkapcsolati szakértő segít megérteni a saját "szeretetkertünk" működését. Beszélgetünk önbecsülésről, konfliktusokról és arról a bizonyos belső sebzett gyermekről, aki sokszor szinte észrevétlenül veszi át az irányítást a heves vitáink során. Katalin lenyűgöző őszinteséggel osztja meg velünk szakmai tapasztalatait és személyes történetét. Megtudhatjuk, miért választunk sokszor olyan párt, aki a gyerekkorunk traumáit idézi fel, és miért vetítjük ki a saját belső fájdalmainkat a szeretteinkre ahelyett, hogy magunkba néznénk. Ahogy az adásban is elhangzik: "minden kapcsolatunk minősége egyenes arányban van azzal, hogy önmagunkkal milyen viszonyban vagyunk." Ez az alapja mindennek. Ha a saját fánk, azaz a belső önképünk stabil, a kertünk többi része is virágozni fog. Nagyon sok szó esik a modern önismeret csapdáiról is. Tényleg mindenki nárcisztikus vagy ADHD-s manapság? Vagy csak túltoljuk a címkézést és a mérgező pozitivitást? Katalin szerint fontos, hogy megéljük a negatív érzéseinket is. A düh sokszor csak egy fedőérzés, ami megvéd minket a mélyebb sebek elől. Ha viszont képesek vagyunk rálátni a mintáinkra, az egész életünk megváltozhat. Egy nagyon sokatmondó felismerést is megoszt velünk a vitákról és a kompromisszumokról: "már nem akarom, hogy igazam legyen. Azt választom, hogy boldog legyek." A beszélgetés során mélyebben is belemegyünk a coaching és a terápia közötti különbségekbe. Katalin elmagyarázza, mikor elég csak a felszínen rendet rakni, és mikor kell valóban a mélyre ásni a múltunkban. Különösen tanulságos az a rész, ahol a munka és a magánélet egyensúlyáról, a kiégés elkerüléséről és az empátiáról beszélgetünk. Megtudhatjuk, mi a különbség az energiavámpír összeolvadás és a valódi, töltődést adó együttérzés között. A szakmai mélységek mellett vendégünk mesél a legkisebb fiáról, Bazsáról is, aki halmozottan sérült gyermekként a legnagyobb tanítómestere lett. Az ő történetük a valódi, feltételek nélküli elfogadásról szól. Rávilágít arra, hogy a csoda sokszor nem abban rejlik, hogy valami megjavul, hanem a létezés puszta tényében. Katalin szavaival élve: "a csoda így ő maga, ahogy van. És nem kell, hogy történjen vele valami, mert így is csoda a mindennel együtt." Tarts velünk ebben a mély, elgondolkodtató és sokszor megható beszélgetésben! Ha tetszett az epizód, iratkozz fel a csatornára, és oszd meg velünk a kommentekben, neked milyen a saját szeretetkerted!

    • Transcript
  • S1 · E21
    July 29 · 1 hr 7 min

    Az X-Faktortól a tetoválásokig: amit a címlapok nem mutattak meg Wolf Katiról

    A mai részben egy olyan nőt ismerhettek meg sokkal közelebbről, akinek a hangját szinte minden magyar ember azonnal felismeri. Wolf Kati nevét a legtöbben az X-Faktorhoz vagy az Euróvíziós Dalfesztivál színpadához kötik. Ebben a kivételesen őszinte beszélgetésben viszont a csillogó díva szerepe mögé nézünk. Közösen átbeszéljük a késői befutás nehézségeit, a zeneipari kihívásokat és azt a kőkemény belső munkát, ami a felszín alatt rejlik. Kati története kiváló példa arra, hogy a tudatos énmárkaépítés és az önazonosság felvállalása hosszú távon mindig kifizetődik. Kati már nagyon fiatalon, a Vuk főcímdalának éneklésével belekóstolt a stúdiók izgalmas világába. A nagy áttörés azonban sokáig váratott magára. Végül 36 évesen, kétgyermekes édesanyaként robbant be igazán a köztudatba. Ahogy ő maga fogalmazta meg az interjúban: „Nagyon szerettem volna azt a pillanatot megélni, amikor valaki a hangomról ismer meg.” Ez a gyermekkori álom azóta egyértelműen valóra vált, de az ide vezető út tele volt buktatókkal. A hatalmas sikernek persze komoly ára van. Szóba kerül az adásban, milyen óriási nyomást jelent az állandó megfelelési kényszer egy előadó számára. Kati kendőzetlenül mesél arról az időszakról is, amikor a hazai zeneipar elvárásai miatt egy időre ő is beállt a sorba. Úgynevezett fél-playback koncerteket adott, majd meghozott egy rettentően nehéz szakmai döntést. Maga mögött hagyta ezt a kényelmes korszakot a tiszta, élő zene kedvéért. Ez a bátor lépés rövid távon nagyon kockázatos volt, de egyértelműen a hitelességét erősítette a rajongói felé. A beszélgetés során mélyebb, pszichológiai vizekre is evezünk. Kiderül, hogyan élte meg a húsz év házasság utáni válását. Kati hihetetlen tisztánlátással mesél a kapcsolati nehézségekről. Részletesen elmondja, miért kulcsfontosságú számára, hogy harag nélkül, normális viszonyt ápoljon volt férjével a gyerekek és a saját lelki békéje miatt. Az önismereti útja során egyre bátrabban vállalja fel a saját véleményét a nagyvilág előtt. Felismerte, hogy az építő konfliktusok felvállalása a felnőtt lét elengedhetetlen része. Ezt a felismerést így foglalta össze: „Azt is gondolom, hogy egy olyan nő vagyok, akit nem kell, nem biztos, hogy mindenki kell, hogy szeressen, és ez így jó.” Kíváncsi vagy a további kulisszatitkokra is? Megtudhatod, miért kezdett el negyven felett tetoválásokat varratni magára, és pontosan mi a jelentésük. Egyik nagy kedvence a yin-yang szimbólum, ami egy folyamatos belső emlékeztetőként szolgál számára az életben. A pontos jelentését így írta le nekünk: „sose legyek túl férfias, vagy túl, hanem, hogy a női, tudom én, lágyság, vagy melegszívűség, az akkor is, ha egy harcos vagy, akkor is meg kell maradjon.” Ebből a podcastból kiderül az is, milyen kőkemény fizikai edzésekkel tartja magát csúcsformában ötvenhez közeledve. Hallgasd meg ezt a kivételesen emberi és inspiráló epizódot, ami tele van üzleti és magánéleti tanulságokkal! Ha tetszett a tartalom, kérjük, támogass minket egy lájkkal és iratkozz fel a csatornára!

    • Transcript
  • S1 · E20
    July 22 · 1 hr 1 min

    Miért félünk a 40-től? Stand-up, terápia és a nagy újrakezdés

    Ebben az epizódban egy olyan emberrel beszélgetünk, aki nem félt a csúcsról a mélybe ugrani, hogy aztán a saját szabályai szerint mássza meg újra a hegyet. Török Ádám, a Dumaszínház oszlopos tagja, egykori jogász és idegenvezető, ma pedig az ország egyik legreflexívebb humoristája. Az interjú során nemcsak a stand-up kulisszatitkai mögé nézünk be, hanem egy olyan férfi lélekrajzát is megismerjük, aki a 40. életév küszöbén állva meri kimondani: a sikerhez vezető út nem egy csillogó sugárút, hanem egy kőkemény sivatag. Ádám kendőzetlen őszinteséggel beszél a karrierváltás nehézségeiről és arról a mentális munkáról, amit közel egy évtizede végez pszichológusok segítségével. Megtudhatjuk, miért döntött úgy, hogy maga mögött hagyja a jogi pályát, és hogyan tanulta meg kezelni a kudarcokat ott, ahol a leginkább fáj: a közönség előtt. A beszélgetés egyik legmélyebb pontja, amikor a siker természetét elemzi. „A siker nem a komfortzónán kívül, hanem a komfortzónán kívüli utáni sótlan sivatagban ott valahol elkezd jönni.” Különösen tanulságos az a rész, ahol Ádám a párkapcsolatokról és a Sipos Orsival való szakításáról vall. Nem a bulvár szintjén, hanem a mélyebb, emberi kapcsolódások és az eltérő életcélok ütközése felől megközelítve a témát. Beszél a gyerekkérdésről, mint „no-go” zónáról, és arról a bátorságról, ami ahhoz kell, hogy ne adjuk fel önmagunkat egy kapcsolatban sem. „Van olyan, amit a szerelem nem tud legyőzni. Ez nagyon durva.” A humorista mesél a példaképeiről is, köztük Bödőcs Tiborról, akit a szakma legendájának tart, és akivel egy színpadon állni számára a legnagyobb szakmai visszaigazolás. Szóba kerül a politika iránti felelősségvállalás és a közéleti humor súlya is. Ádám vallomása szerint a közéleti szerepvállalás számára egyfajta „főküldetés” volt az elmúlt években, amiért olykor komoly árat is fizetett. Végül pedig eljutunk a kancsalítás témájához, amit Ádám nemcsak műtétekkel, hanem humorral is a helyére tett az életében. „Ha kisfaszú a lelked, akkor szerintem ne akarj nagykaliberű nőkkel ismerkedni, mert csúnyán el fogsz vérezni.” Ez a beszélgetés kötelező mindenki számára, aki éppen útkeresésben van, vagy egyszerűen csak érteni akarja, mi zajlik egy sikeres előadó feje mögött a színpadon túl.

    • Transcript
  • S1 · E19
    July 15 · 1 hr 10 min

    A magány ellenszere: Miért nem működik a Tinder és mi a megoldás?

    A mai epizódban egy igazi polihisztort köszönthetünk, aki nem fél a váltásoktól, és minden helyzetben a fejlődés lehetőségét keresi. Kánya Kata egykori színésznő és televíziós műsorvezető, ma pedig az ország egyik legismertebb társkereső irodájának vezetője, valamint képzett párterapeuta. Beszélgetésünk során kiderül, miért döntött a teljes szabadság mellett a biztos színházi karrierrel szemben, és hogyan tanulta meg kezelni az élet nagy pofonjait. Kata élete tele van bátor újrakezdésekkel, minden váltása mögött pedig ott állt az a mély meggyőződés, hogy az ember sorsa a saját kezében van. Kata megosztja velünk azt a különleges túlélési stratégiát, ami segített neki talpra állni a legnehezebb pillanatokban is. Őszintén mesél arról, hogy bár olykor ő is megmerevedik a katasztrófák hatására, hamar átvált egy tudatos, megoldásközpontú üzemmódba. Szerinte a titok a problémák feldarabolásában és átkeretezésében rejlik. Ahogy a beszélgetésben fogalmaz: "Konvertálni kell: a problémából tudsz feladatot csinálni, az már egy egészen más nézőpont." Ez a fajta gyakorlatias mentalitás tette lehetővé, hogy egyedülálló anyaként is sikeres üzletet építsen, miközben megőrizte azt a sugárzó életszeretetet, ami ma is sugárzik belőle. Külön kitérünk a szülői felelősségre és a nevelés sorsformáló erejére is. Wossala Rozina sikerei mögött ott rejtőzik az a feltétlen bizalom és érzelmi biztonság, amit édesanyjától kapott. Kata sosem a hibákra vagy az iskolai jegyekre koncentrált, hanem arra, hogy megerősítse lánya belső tartását. "Az ember arra képes, amit elhisz, hogy képes rá." vallja, és ez a szemlélet Rozina esetében is fényesen beigazolódott. A lánya ma már nemzetközileg is elismert gasztronómus, aki a gyerekkorban kapott önbizalmat maximalizmussal és szorgalommal párosította. A társkeresés világa az elmúlt harminc évben drasztikusan megváltozott, Kata pedig első kézből tapasztalja az online világ okozta frusztrációt. A türelmetlenség és a feszültség uralja a terepet, pedig a boldogsághoz vezető út éppen ellenkező irányba mutat. A szakember szerint a legnagyobb hiba, ha valaki görcsösen, elvárásokkal teli akar eredményt elérni. Kata tanácsa egyértelmű: "Társat csak jókedvűen lehet keresni vagy találni." Ha valaki presszió alatt, belső haraggal vág bele, az ritkán vezet tartós és őszinte kapcsolathoz. A beszélgetés végén a jövőbe tekintünk, ahol Katalin elmeséli, hogyan talált új értelmet a mindennapokban a vidéki lét és a természet közelsége által. Megtudhatjuk, miért fontos a mentális frissesség megőrzésében a sakk, és hogyan képes egy tál saját készítésű cseresznyelekvár ugyanolyan sikerélményt adni, mint egy teltházas kiállítás. Ez az adás arra tanít minket, hogy soha nem késő új célt találni, és a boldogságunkért nekünk kell megküzdeni minden egyes nap.

    • Transcript
  • S1 · E18
    July 8 · 1 hr 1 min

    Szabó Imola Julianna: "Szárnyakkal ébredtem, úgy könnyebb ablakot pucolni”

    A tartalomkészítés során mindig az érzelmi kapcsolódás a legfontosabb. Szabó Imola Julianna író, illusztrátor és ötgyermekes édesanya élete egy valódi hullámvasút. Ebben az epizódban a legmélyebb traumáktól a legmagasabb szakmai és emberi csúcsokig kísérjük el. Az őszinte és sokszor megrendítő beszélgetés során kiderül, hogyan lehet a legnehezebb élethelyzetekből is erőt meríteni. Ha valaha is érezted úgy, hogy összecsaptak a fejed felett a hullámok, ez az adás neked szól. Egy ilyen mély, emberi sorsokat bemutató epizód igazi kincs a közönségépítésben. A hallgatók pszichológiai szinten kapcsolódnak a tartalomhoz, hiszen saját küzdelmeiket látják visszatükröződni a vendég történetében. Az interjú során Imola kendőzetlen őszinteséggel beszél a gyerekkori traumáiról és a szülői elfogadás hiányáról. Kifejti, hogy mennyire meghatározó volt számára a természet és az állatok közelsége a gyógyulás folyamatában. Különösen megható az a rész, ahol a betegségekkel való küzdelméről mesél. Az endometriózis okozta évtizedes fájdalmak és a méheltávolítás utáni újrakezdés mind olyan témák, amelyek rengeteg nőnek adhatnak reményt. Ezt a folyamatos küzdelmet tökéletesen foglalja össze az adásban elhangzott gondolata: "az élet, hogy egy ilyen nagy kalandtúrán vagyunk, és akkor vannak olyan napok, amikor zuhog, van, amikor felhős az ég, van, amikor kisüt a nap, van, amikor fára kell mászni, van, amikor futni kell, és van, amikor megmozdulni sem bírsz, mert annyira fáradt vagy." A beszélgetés másik fő pillére az alkotás és a művészet gyógyító ereje. Megdöbbentő belegondolni, hogy Imola csak harminc felett kezdett el rajzolni, ma pedig már elismert és sikeres illusztrátor. Mesél a kislánya betegsége ihlette Heg című könyvről is. Ez a különleges kötet nemcsak a gyerekeknek, hanem a rejtett lelki sebekkel küzdő felnőtteknek is fogódzót nyújt a nehézségek feldolgozásában. Az inkluzív színházi munkája kapcsán pedig egy nagyon fontos, elgondolkodtató üzenetet oszt meg a közönséggel a színpadi munkáról és magáról az emberi értékről: "a tehetség az teljesen mindegy, hogy milyen testet választ, egyszerűen ha választ, akkor az ott van, és megtörténik." Ez az epizód egy igazi pszichológiai és érzelmi utazás. Megmutatja, hogy a folyamatos küzdelmek ellenére is meg lehet őrizni a humort, az őszinteséget és az életigenlést. Imola életútja ékes bizonyítéka annak, hogy a legnehezebb hátizsákból is lehet valami csodálatosat és maradandót építeni. Olyan inspiráció ez, amely túlmutat egy egyszerű interjún, egyenesen a hallgatók önbizalmát építi. Zárásként álljon itt az a mondat, amely talán az egész beszélgetés esszenciáját adja, és amiből mindannyian erőt meríthetünk a szürke hétköznapokon: "szárnyakkal ébredtem, úgy könnyebb ablakot pucolni."

    • Transcript
  • S1 · E17
    July 1 · 1 hr 11 min

    Szinetár Dóra: A színházi bántalmazásról és a mérgező kollégákról

    Szinetár Dóra a legújabb epizód vendége. Egy olyan mély és kendőzetlenül őszinte beszélgetést hoztunk el nektek, amely tökéletesen megmutatja a csillogó kulisszák mögötti rögös utat. Dóra már 11 évesen hatalmas közönség előtt állt a színpadon. Sokan azt gondolnák, hogy egy híres dinasztia gyermekeként könnyű dolga volt az indulásnál. A valóság azonban egészen más arcát mutatta. Az adásban részletesen mesél arról a küzdelemről, amit a saját identitása és szakmai elismerése érdekében kellett megvívnia nap mint nap. A híres szülők, Hámori Ildikó és Szinetár Miklós árnyékából kilépni emberpróbáló feladat volt számára. Dóra felidézi azokat a pillanatokat, amikor a tehetségét folyton megkérdőjelezték a származása miatt. "50 éves leszek idén, és még mindig nem tudok úgy elmenni a foglalkozásommal kapcsolatban egy sajtótájékoztatóra, hogy ne kerüljön szóba az apukám." Ez a mondata is jól mutatja, milyen mély nyomokat hagyott benne a folyamatos bizonyítási kényszer. Mégis felállt a nehézségekből. Ma már pontosan tudja, hogyan kezelje az alaptalan kritikákat vagy épp a legdurvább internetes trollokat. Az adás egyik legizgalmasabb része a színházi világ sötétebb oldalába enged bepillantást. Dóra nem rejti véka alá a véleményét a mérgező munkakörnyezetről és a verbális bántalmazásról. Ez a jelenség sokszor teljesen elfogadott normaként van jelen a szakmában. "A magyar színházi életben egy ilyen viszonylag elfogadható megoldássá vált az üvöltözés" fogalmazza meg a kőkemény kritikát az interjú során. Megvitatjuk a hatalommal való visszaélés formáit és azt is, miért félnek oly sokan felszólalni ez ellen a mindennapokban. Rögtön az epizód elején kitérünk arra is, hogyan lehet és kell elszakadni a mindennapi hírek zajától a mentális egészségünk érdekében. Dóra elárulja, milyen technikákkal zárja ki a nyomasztó információkat, és hogyan tud megküzdeni az imposztorszindrómával még a legnagyobb UNICEF gálákon is. Szóba kerül a zene iránti alázat, a hangi adottságok karbantartása és a folyamatos tanulás fontossága. Persze nemcsak a szakmai nehézségekről esik szó, hanem a családról is. Dóra nagyon fiatalon vált édesanyává, ami alapjaiban határozta meg a világlátását. Erről így mesél a műsorban: "Én 19 éves voltam, amikor őt szültem... mindig azt szoktam mondani, hogy mi együtt nőttünk fel." Kitérünk a volt férjével, Bereczki Zoltánnal való legendás zenei duettjükre is. Kiderül, hogyan találtak vissza egy hosszú évtizedes szünet után a régi barátságukhoz, és milyen felemelő érzés volt újra együtt állniuk a Budapest Aréna színpadán. Ez az epizód nem csupán egy szimpla interjú egy ismert színésznővel. Egy igazi emberi sorsot, mély hullámvölgyeket és tudatos döntéseket bemutató inspiráló történet. Ha érdekel a színház világa, a pszichológia, vagy egyszerűen csak egy erőt adó beszélgetésre vágysz, ezt az adást mindenképp érdemes végighallgatnod!

    • Transcript
  • S1 · E16
    June 24 · 1 hr 4 min

    Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap"

    Ebben a lenyűgöző epizódban egy igazi élő legendát, Szinetár Miklóst láttuk vendégül. A 94 éves rendező, színházigazgató és televíziós szakember olyan frissességgel és bölcsességgel beszél az életről, amiből mindannyian rengeteget tanulhatunk. Legyen szó egy vállalkozás vezetéséről vagy a mindennapi élet kihívásairól, az ő tapasztalatai aranyat érnek. A beszélgetés során kiderül, hogyan tudta megőrizni a lendületét és a kíváncsiságát a legnehezebb történelmi időkben is. "Én nagyon fontosnak tartottam, és ezt mindig tanácsoltam mindenkinek, hogy őrizzék meg a hálaképességét." Miklós élettörténete önmagában is egy kész történelemkönyv. Felidézi a kezdeteket, amikor alig huszonévesen a kor legnagyobb sztárjaival, például Honthy Hannával és Feleki Kamillal dolgozott együtt. Számára sosem az egó volt a fontos, hanem a közös alkotás és a közönség maximális tisztelete. Különleges látásmódja abban rejlik, hogy pontosan tudja priorizálni a dolgokat. Vezetőként is mindig az lebegett a szeme előtt, hogy az ember maradjon meg a realitások talaján. Tényszerűen kerülte a felesleges konfliktusokat, ami nemcsak a magánéletében, de a szakmai karrierjében is kulcsfontosságú taktikának bizonyult. "Azt hiszem az emberek sokszor abba tévednek, hogy mindent egyformán fontosnak tartanak." Szóba kerülnek a modern színházi világ furcsaságai, az 50-es évek nehézségei és a televíziózás hőskora is. Szinetár Miklós őszintén mesél arról, miért hagyta abba végül a rendezést. Ugyanakkor a mai napig aktívan figyeli a világ történéseit. Megosztja gondolatait a közéletről, a generációs különbségekről és a család megtartó erejéről is. Rávilágít arra a nagyon egyszerű, mégis mély igazságra, hogy az élet apró örömeit mindig észre kell venni. Egy jó kávé, egy szép őszi falevél vagy egy csendes reggel is adhat annyi erőt, ami átlendít minket a nehézségeken. Az egyik leginspirálóbb gondolata talán az, ahogyan a saját tudásához viszonyul. Hatalmas élettapasztalata ellenére sosem rest kimondani, ha valamiről nincs információja. Ebben a felgyorsult, véleményvezérektől hangos világban igazi felüdülés egy olyan embert hallgatni, aki nem akar mindenáron mindenhez érteni. "Nagyon büszke vagyok erre a tulajdonságomra, hogy tőlem, ha valamit kérdeznek, és nem tudom, akkor azt mondom, hogy nem tudom." Tarts velünk ebben a lenyűgöző másfél órában, és töltekezz fel Szinetár Miklós hihetetlen életszeretetével. Ha úgy érzed, összecsapnak a hullámok a fejed felett, ez az epizód garantáltan segít majd egy kicsit más perspektívából vizsgálni a saját kihívásaidat. Ne felejts el feliratkozni a csatornára, és oszd meg a gondolataidat a kommentek között!

    • Transcript
  • S1 · E15
    June 17 · 1 hr 15 min

    A legcsendesebb srácból kétszeres világbajnok (Hajnóczy Soma elképesztő útja)

    Ebben a különleges epizódban egy olyan embert ismerhetsz meg közelebbről, aki nap mint nap a lehetetlent teszi kézzelfoghatóvá. Vendégünk a kétszeres bűvész világbajnok Hajnóczy Soma. Sokan a színpadról, a humoros videóiból vagy éppen Az Árulók című televíziós műsorból ismerik őt. Most azonban egy teljesen új, sokkal sebezhetőbb oldalát mutatja meg nekünk. Soma hihetetlen őszinteséggel mesél a siker áráról, a magabiztosság nehéz kialakulásáról és arról, hogy miért elengedhetetlen az önismeret egy előadóművész számára. Gyerekként Soma egy kifejezetten visszahúzódó, csendes kisfiú volt. Saját elmondása szerint is a Lauder iskola nyitott közege és egy meghatározó amerikai utazás kellett ahhoz, hogy elkezdjen hinni magában. A bűvészet kezdetben nem csak egy szimpla hobbi volt számára. Ez jelentette a tökéletes önismereti utat, ami segített neki kibontakoztatni a személyiségét. Már a beszélgetés elején kiderül, hogy a csoda valójában sosem ott történik, ahol a legtöbben várnák. Ahogy Soma is gyönyörűen megfogalmazza: „A csoda soha nem a bűvész kezében, soha nem az én kezemben történik, hanem mindig a néző fejében.” Ez a mély gondolat az egész epizód alapját megadja. A technikai tudás és a napi több órás gyakorlás elengedhetetlen, de az igazi varázslat mindig a pszichológiában és az emberi kapcsolódásban rejlik. De mi történik akkor, amikor a folyamatos pörgés, a maximalizmus és a megfelelni vágyás felőrli az embert? A podcast egyik legmegrázóbb és egyben legtanulságosabb része az, amikor vendégünk a saját lelki mélypontjáról beszél. Egy ponton a teste és a lelke is benyújtotta a számlát a rengeteg munkáért. Ezt a nehéz időszakot és a kiégést így írta le: „Egy ponton éreztem, hogy készre szétestem... majdnem elsírtam magamat, meg el is sírtam egyet, mintha menzán voltunk, így nézem, hogy akkor van káposztásrészt a rántotthús, és kész.” Ezután nyolc hónap teljes csend következett a színpadi karrierjében. Ez a leállás ébresztette rá arra, hogyan ossza fel tudatosan az életét öt fő területre (hivatás, párkapcsolat, test, lélek és szabadidő). A beszélgetés során végigvesszük azt is, hogy miért tartja elképesztően fontosnak a jótékonyságot. Legyen szó egy mosolyt csaló utcai trükkről a hajléktalanoknak, vagy egy rászoruló család otthonhoz juttatásáról. Soma szerint a segítségnyújtás hihetetlenül ragadós dolog: „Ha ezt valaki értelmes módon, civilizáltan és ízlésesen csinálja, akkor az bizony lehet másokat is inspirálni, hogy ők is segítsenek másokon.” Az adás ráadásul egy elképesztő élő bűvésztrükkel zárul. Ebben a mutatványban még Az Árulók című műsor egyik híres szereplője is váratlanul felbukkan. Készülj fel egy nagyon mély, nevettető és inspiráló utazásra! Ha tetszett az epizód, mindenképp iratkozz fel a csatornára, és oszd meg velünk kommentben a kedvenc pillanatodat!

    • Transcript
  • S1 · E14
    June 10 · 1 hr 6 min

    Papnak készült, a stand-up királya lett – Kovács András Péter és a láthatatlanság ereje

    Kovács András Pétert legtöbben a Dumaszínház színpadáról ismerik, mint az ország egyik legnépszerűbb és legokosabb humoristáját. Ám a felszabadult nevetés mögött sokszor kőkemény önismereti munka és feldolgozott traumák húzódnak meg. Ebben a podcast epizódban KAP ledobja a színpadi maszkot, és egy olyan őszinte, sebezhető oldalát mutatja meg, amit ritkán látunk. Ha valaha is érezted már úgy, hogy az életed kiszámíthatatlan, vagy cipelsz magaddal olyan gyerekkori csomagokat, amiket legszívesebben örökre leraknál, akkor ezt a beszélgetést neked találtuk ki. KAP élete tele van váratlan fordulatokkal. Ki gondolta volna, hogy a stand-up hazai fenegyereke eredetileg papnak készült, majd jogászként diplomázott? Ahogy a műsorban is fogalmaz: "a házasság és a papság között egyetlen egy nő a különbség." Végül mégis a humor és a színpad lett az a terep, ahol igazán otthonra talált, miután feladta az egyetemi tanársegédi állás jelentette biztonságot. A váltás nemcsak egy karrierút kezdete volt, hanem egy kőkemény belső utazásé is. Ő maga így látja ezt az időszakot: "És az, hogy stand-upos lettem, az egy nagyon fontos része volt ennek az önismereti útnak gyakorlatilag." Az epizód egyik legmegrázóbb és legfontosabb része, amikor András a gyerekkoráról mesél. Őszintén, tabuk nélkül beszél arról, milyen alkoholista szülő mellett felnőni, és hogyan határozta meg mindez a felnőttkori kötődését, a párkapcsolatait és persze a saját apaságát. Az ACA (Alkoholbeteg családban felnőtt gyerekek) mozgalom és a Máltai Szeretetszolgálattal közös munka nemcsak neki segített a gyógyulásban, de ma már rengeteg sorstársának ad erőt. András megmutatja, hogyan lehet a legmélyebb traumákból is erőt meríteni, és hogyan lehet megküzdeni azzal az érzelmi "láthatatlansággal", amit a feldolgozatlan fájdalmak okoznak. Természetesen a humor és a szakmai sztorik sem maradnak el. Bepillantást nyerünk a kulisszák mögé: megtudhatjuk, hányadik fellépés után érik be egy poén igazán, hogyan kezeli a csendet a nézőtéren, és miért bukott meg hatalmasat élete legelső fellépésén. KAP mesél a kiégés veszélyeiről, arról, miért hagyta abba a saját podcastjét, és hogyan tanult meg a pillanatnak élni, elengedve a közösségi média állandó nyomását és dopamin csapdáit. Egy ponton zseniálisan, a tőle megszokott humorral foglalja össze az élet lényegét: "az élet olyan, mint a bécsi virsli. Hogy nem a hosszú számít, hanem a tartalma." Tarts velünk ezen az érzelmi hullámvasúton, nevess, gondolkodj el, és oszd meg velünk kommentben, neked mi volt a legnagyobb felismerés az epizódból! Ha tetszett a beszélgetés, ne felejts el feliratkozni a csatornára, hogy ne maradj le a következő izgalmas vendégről sem!

    • Transcript
  • S1 · E13
    June 3 · 57 min

    „Sohasem egyedül értem el a sikereimet” – Pataki Ági az üzletről és a derűről

    A heti epizódban a hazai üzleti és kulturális élet egyik legismertebb alakja, Pataki Ági a vendégünk. A legtöbben a 70-es, 80-as évek ikonikus Fabulon reklámarcaként emlékeznek rá, de ő az évtizedek során bebizonyította, hogy a szépség mögött kőkemény üzleti érzék és elképesztő megújulási képesség rejlik. Legyen szó a Váci utcai butikjairól, a hazai filmgyártás felpörgetéséről az Üvegtigris kapcsán, vagy éppen a saját kozmetikai márkájáról, Ági szinte mindent sikerre visz, amibe belevág. De vajon mi a titka? Ahogy a beszélgetésből is kiderül, a sikerhez messze nem elég csupán a tehetség. Egy hatalmas adag önismeret és józanság kell hozzá. Ági őszintén beszél arról, mennyire fontos felismerni a saját határainkat, és olyan emberekkel körbevenni magunkat, akik kiegészítik a tudásunkat. Ezt ő maga így fogalmazta meg a legjobban: „Szerintem nagyon fontos az önismeret... tisztában legyünk azzal, hogy mi az, amihez értünk, vagy mi az, amit jól csinálunk, mi az, amit tudunk, és ennek az ellentétjeként az, hogy nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mi az, amit nem tudunk.” A podcast során mélyebben is belemegyünk a hazai filmipar sokszor zárt kulisszatitkaiba. Megtudhatod, hogyan sikerült tapasztalat nélkül pénzt szerezni az Üvegtigris forgatására, és milyen kihívásokkal küzd egy független producer ma Magyarországon. Közben persze Ági nem rejti véka alá a nehézségeket sem. A csillogó sikerek mellett a kudarcokról is nyíltan beszélgetünk, és arról a mentális stratégiáról, ahogyan ezekből a helyzetekből derűsen, emelt fővel fel lehet állni. Az élethez való pozitív hozzáállás amúgy is végigkíséri az egész karrierjét, ami szerinte nem pusztán szerencse kérdése: „...szerintem az, hogy az embernek jó kedve van az életben, vagy egyáltalán, hogy pozitívan áll az élethez, és nem minden reggel neki keseredik. Az már a siker lehetőségét legalábbis magába foglalja.” Végül nem hagyhattuk ki a tudatos öregedés, az önelfogadás és a szépségápolás témáját sem. Szóba kerül a Pataki Ági Titok márka születése, és az is, hogy miért engedte el a TikTokot, miközben az Instagramon kifejezetten jól érzi magát. Számára a magánélet, a 40 évesen megélt anyaság és a család adja azt az állandó, stabil bázist, ami a legnagyobb turbulenciák idején is megtartja. Megosztja velünk azt is, miért hisz abban, hogy az idő múlása ellen nem harcolni kell, hanem okosan alkalmazkodni hozzá. Zárásként érdemes megfogadni a mindennapi fiatalság megőrzéséről szóló tanácsát: „...minél idősebb az ember, annál kisebb szerepe van a genetikának, és annál nagyobb szerepe van annak, hogy mit teszünk magunkkal, mit nem teszünk, hogy viszonyulunk önmagunkhoz.” Tarts velünk ebben a gondolatébresztő epizódban, és inspirálódj te is Pataki Ági kimeríthetetlen lendületéből!

    • Transcript
  • S1 · E12
    May 27 · 1 hr 3 min

    Hogyan írd felül a gyerekkori traumáidat és állj bele az életedbe? | Dr. Andrek Andrea

    Gondolkodtál már azon, hogy miért késel el szinte mindig mindenhonnan? Vagy épp miért szorongsz bénítóan, amikor be kell lépned egy új társaságba vagy meg kell szólalnod egy megbeszélésen? A válasz lehet, hogy sokkal régebbre nyúlik vissza, mint gondolnád – egészen a születésed pillanatáig, vagy még azon is túlra. A Köszönöm, vagyok podcast legújabb epizódjában Krizsó Szilvia vendége Dr. Andrek Andrea pszichológus, a pre- és perinatális pszichológia elismert hazai kutatója és szakértője. Ebben a mély és gondolatébresztő beszélgetésben lehull a lepel arról, hogyan határozzák meg a magzati korban szerzett, testbe ágyazott tapasztalatok a felnőttkori döntéseinket, megküzdési stratégiáinkat és az alapvető önbizalmunkat. Megtudhatjuk, hogy a szülők egymás iránti gondoskodása hogyan alapozza meg a magzat biztonságérzetét már jóval a születés előtt. Dr. Andrek Andrea egy kedves páciens-történeten keresztül világít rá az apai kapcsolódás elképesztő erejére: "ha az apának van egy ilyen tiszta víziója, hogy ez a kis baba, egy kis életgombóc, akkor az az." Sokan úgy hiszik, hogy az emlékezet, az érzékelés és a lélek fejlődése csak a születés után, vagy a kisgyerekkorban indul el. A modern tudomány azonban már egészen mást mutat. A magzatok sokkal kompetensebbek, mint korábban hittük. Ahogy a szakértő fogalmaz a testi-lelki folytonosságról: "olyat nem tudunk ma mondani, tudományos szempontból, hogy itt még nem volt, onnantól meg van, hanem ilyen fenomenológiai megközelítésben azt tudjuk mondani, hogy kezdetektől minden struktúra azt támogatja, hogy egy adott ponton túl megjelenjen a lélek." Tudtad például, hogy a biológiai gondoskodás és a szeretetteljes érzelmi kötődés két teljesen különböző dolog? Az epizód egyik legizgalmasabb felismerése az ösztönös attachment (biológiai kötődés) és a bonding (érzelmi kapcsolódás, szerelembe esés) szétválasztása. Míg a hajnali kelést, a szoptatást és a pelenkázást a biológia és az oxitocin hajtja, addig az igazi érzelmi egymásra hangolódás sokszor időbe telik. Különösen egy nehéz szülés vagy császármetszés után fontos tudatosítani a kismamákban, hogy az azonnali "szerelembe esés" elmaradása teljesen normális lehet, az érzelmi szálak később is csodálatosan felépíthetők. Az adás nemcsak a tudományos hátteret világítja meg, de izgalmas összefüggéseket tár fel a császármetszés és a természetes szülés hosszú távú lelki hatásai között is. Vajon milyen kihívásokkal indul az, aki nem a saját ritmusában érkezik a világba? És ami a legfontosabb: hogyan írhatók felül ezek az ősi, zsigeri mintázatok felnőttkorban? Megtudhatod, hogyan használhatod a természetet, a tudatosságot és az apró mindennapi rituálékat arra, hogy újraépítsd a saját struktúráidat. Ha valaha is érezted úgy, hogy "bocs, hogy élek", vagy nehezen foglaltad el a helyed a világban, ez a beszélgetés neked szól. A gyógyulás és a magabiztosság kulcsa sokszor a saját testünkben rejlik, ahogy a doktornő is kiemeli a mindennapi rituálék kapcsán: "A testem kijelöli a helyem. Hol van a helyem a világban? A helyed a testedben van." Tarts velünk ezen az izgalmas önismereti utazáson, és tanuld meg te is, hogyan állj bele a saját életedbe egy egyszerű, de annál határozottabb dobbantással!

    • Transcript
  • S1 · E11
    May 20 · 1 hr 10 min

    Kajdi Csaba őszintén: A TV2-es kitiltás, a NER és a modellvilág árnyoldalai

    Ebben az epizódban egy igazán megosztó, de annál hitelesebb karakter érkezett hozzánk: Kajdi Csaba, akit a legtöbben csak Cylaként ismernek. Ha valaki, ő garantáltan nem rejti véka alá a véleményét. De vajon mi van a harsány Instagram-videók, a jellegzetes beszédstílus és a „Küldjétek az ajándékot!” felkiáltások mögött? Marketinges szemmel lenyűgöző az az organikus építkezés, ahogy egy háttéremberből a hazai közösségi média egyik legbefolyásosabb véleményvezére lett. Cyla mesél arról, hogyan csöppent bele az influenszer létbe teljesen véletlenül. Eredetileg csak a saját szórakoztatására ordította be az étteremben, hogy kéri az ajándékokat. Nem volt mögötte világmegváltó stratégia, a nézők mégis imádták az őszinteségét és a fricskáit. A követőtábora villámgyorsan több százezresre duzzadt. Ezzel a népszerűséggel viszont komoly felelősség is jár. Beszélgetünk arról, miért tartja alapvetőnek, hogy a platformját használva kiálljon fontos társadalmi ügyek mellett. „...ha már ennyi követőd van, akkor szerintem kutyakötelességed közügyek mellé kiállni, amik neked fontosak...” Kőkemény őszinteséggel sztorizik arról is, hogyan kaszálták el a tévés karrierjét egyetlen üveg cukormentes baracklekvár miatt. Amikor lekvárt vitt a hírhedt Rose d'Or jachtra, a TV2 ajtajai szinte azonnal bezáródtak előtte. Ő mégsem bánta meg a dolgot. Mindig is megőrizte a függetlenségét, amit a stabil lábakon álló nemzetközi modellügynöksége biztosított számára. Sosem függött a hazai politikai rendszertől, így megengedhette magának a szabadságot. A divatvilág rajongói számára igazi aranybánya ez a rész. Csaba elmeséli, hogyan építette fel a nulláról a Visage Models-t, mindössze háromezer német márkából és rengeteg munkából. Ő fedezte fel Ebergényi Rékát és Mihalik Enikőt is. Elárulja, miért kellett olykor kíméletlen üzletembernek lennie a nemzetközi ügynökségekkel vívott harcokban. „Milyen menedzser vagy, ha nem konfrontálódsz? Hogy állsz ki a saját érdekeid mellett, a modelljeid, a színészeit, a tálentjeid érdeke mellett? Ott bele kell állni.” A szakmai sikerek mellett a belső utazása talán a leginspirálóbb. Hogyan fogadta el magát feminin meleg férfiként? Milyen út vezetett az önazonosságig? Csaba lerántja a leplet arról is, hogy a harsány külső mögött egy meglepően introvertált ember rejtőzik, aki imád egyedül lenni. Nem hisz abban a társadalmi elvárásban, hogy kizárólag egy párkapcsolatban lehetünk igazán boldogok. Az adás végén pedig arról is beszélünk, mikor jön el az a pont, amikor egy ismert embernek méltósággal vissza kell vonulnia a rivaldafényből. „...a gonosz akkor tud hatalomra kerülni, ha a jók hallgatnak. (...) szerintem sose szabad hallgatni, és hozzáteszem, hogy a jövőben sem szabad hallgatni.” Ha érdekelnek a modellvilág kulisszatitkai, az influenszer marketing őszinte arca, vagy csak hallanál egy elgondolkodtató beszélgetést az önazonosságról, ezt az epizódot neked találtuk ki.

    • Transcript
  • S1 · E10
    May 13 · 1 hr 12 min

    A "boldog agy" titka – Ezt tanuld meg a háborús tudósítótól! | Al Ghaoui Hesna

    A szorongás korát éljük – de van kiút. Hogyan találjuk meg a belső békénket egy kiszámíthatatlan világban? Érezted már úgy, hogy a napi hírek, a gazdasági bizonytalanság vagy épp a technológiai robbanás teljesen beszippant, és gombóc van a gyomrodban? Nem vagy vele egyedül. Krizsó Szilvia legújabb epizódjának vendége, a korábbi háborús tudósító, Al Ghaoui Hesna pontosan erről a bénító állapotról rántja le a leplet. Hesna megjárta a világ legveszélyesebb konfliktusövezeteit, mégis a legfontosabb harcokat mindannyian a saját fejünkben vívjuk. Ebben a beszélgetésben nem osztogatnak üres "gondolkozz pozitívan" közhelyeket. Helyette olyan gyakorlati megküzdési stratégiákat kapsz, amiket azonnal beépíthetsz a mindennapjaidba. Megtudhatod, miért a tested jelzi először a stresszt – akár egy összeszorított ököl formájában –, és hogyan csípheted fülön a negatív spirált, mielőtt lehúzna. A tartalomfogyasztásunk és az agyunk működése szorosan összefügg. Hesna rámutat arra a zseniális felismerésre, amit a mai információs dömpingben érdemes észben tartanunk: "a vándorló agy, az a depressziós agy, a fókuszált agy, az a boldog agy." Szó esik a konfliktuskezelésről, a nehéz érzelmek – mint például a düh – megéléséről is. Sokáig azt tanultuk, hogy a haragot el kell nyomni, de az epizód rávilágít, hogy a konstruktív düh igenis előre tud vinni. Sőt, ahogy a szakértők is mondják: "ami bent van, az romboló és pusztító lehet. Amit kiadsz, az már nem tud megbetegíteni." A beszélgetés második felében a komfortzóna elhagyásának életmentő szerepét boncolgatják. Miért veszélyes, ha túlságosan is beburkolózunk a saját kényelmes kis buborékunkba? Mi történik, ha krízishelyzetbe kerülünk, és nincs referenciánk arról, hogyan reagálunk a nyomásra? Hesna a saját darfuri élményein keresztül mutatja be, mekkora erőt adhat a változás: "azt is megtanultam magamról, hogy képes vagyok az alkalmazkodásra." Ha te is keresed a fogódzókat a jövőtervezéshez, szülőként szeretnéd "jövőállóvá" tenni a gyerekeidet, vagy egyszerűen csak tanulnál egy kis tudatos lelassulást, ez az adás neked szól. Vedd elő a fülhallgatót, menj el sétálni egyet, és hallgasd meg ezt a garantáltan feltöltő beszélgetést!

    • Transcript
  • S1 · E9
    May 6 · 58 min

    Túl hamar nőttél fel, vagy még mindig gyerek vagy? – Bibók Bea | Krizsó Szilvia

    Gondoltad volna, hogy a legnagyobb jóindulattal elkövetett szülői hibák teszik tönkre a felnőttkori párkapcsolataidat? Ebben a hihetetlenül őszinte és mély epizódban Krizsó Szilvia vendége Bibók Bea szexuálpszichológus, családterapeuta és író. Együtt nyomoznak a „tolvajok” után, akik sokszor tudtukon kívül lopják el a gyermekkorunkat vagy épp a felnőttkorunkat, és egy életre meghatározzák az önértékelésünket. Sokszor azt hisszük, a nehéz gyerekkor csak a fizikai bántalmazásról szólhat. Bea viszont rávilágít két sokkal láthatatlanabb, de annál pusztítóbb jelenségre: a parentifikációra és az infantilizációra. Ha te is hajlamos vagy a végtelenségig túlteljesíteni, mindent azonnal megoldani mások helyett, miközben folyamatosan olyan partnereket vonzol be, akiket kiszolgálhatsz, jó eséllyel parentifikált gyerek voltál. Ezt az állapotot Bea így írta le a műsorban: „nagyon korán megtanulják azt, hogy a munka, a másik ember igényeinek a kielégítése, a felelősségvállalás, az az élet része.” Bár racionálisan ezek az emberek szárnyalnak és elképesztően sikeresek, az érzelmi fókuszuk teljesen kint van, és gyakran a végkimerülésig hajszolják magukat. Ennek az éremnek a másik oldala az infantilizáció, azaz a "bentartott" gyerekek esete. Amikor egy szülő a saját szorongása miatt nem engedi felnőni a gyerekét, az felnőttként is rettegni fog az önálló élettől és a felelősségtől. Döbbenetes összefüggés, amit Bea is megerősít, hogy a túlzottan szoros, fojtogató anya-gyerek szimbiózis sokszor fizikai tünetekben, például bélrendszeri betegségekben is megmutatkozik. A hamis biztonságérzetről ez hangzott el: „Minden embernek saját magának kell a biztonságot megteremteni. Ez egy elbiztonság, de a szimbiózisban élőknek ez adja a biztonságot.” Mit tehetünk szülőként, hogy ne kövessük el ezeket a hibákat? Bea három alappillért emel ki: határok, szeretet és kapcsolódás. Egy biztonságosan kötődő szülő nem a saját félelmeit vetíti rá a gyerekére, hanem megadja neki a felfedezés szabadságát. Ehhez szorosan kapcsolódik a prevenció is: a gyerekekkel való nyílt, életkornak megfelelő kommunikáció a testről és a szexualitásról elengedhetetlen ahhoz, hogy később ne a netes pornóból építsék fel a valóságképüket. A beszélgetés során nemcsak a családi sebekről esik szó. Bea egészen elképesztő életutat járt be. Cipőbolti eladóból lett szexuálpszichológus, aki megjárta a legmélyebb völgyeket is. Megtanulhatjuk tőle, mennyire fontos a szexuális önismeret és az őszinte kommunikáció a hálószobában, hiszen ezek valódi energiát adnak a hétköznapokhoz. Ő maga is hisz abban, hogy a problémák az élet természetes részei, de a testi-lelki egyensúly mindennek a motorja: „Ha egészségünk van, akkor minden lehet. Akkor minden megoldható nagyjából.” Készíts be egy kávét, és tarts velünk ezen a felismerésekkel teli utazáson! Ha te is magadra ismersz valamelyik mintában, oszd meg velünk kommentben, hogyan küzdesz meg vele! Ne felejts el feliratkozni a csatornára, és nyomj a csengőre, hogy azonnal kapj értesítést az új videókról!

    • Transcript
  • S1 · E8
    April 29 · 1 hr 11 min

    Dr. Hevesi Kriszta: A rossz szex tényleg tönkreteszi az önbizalmad?

    Tudtad, hogy a szexuális elégedettségünk és az önbizalmunk kéz a kézben járnak? Sokan úgy gondolják, hogy a hálószoba titkai csak a négy falra tartoznak, pedig valójában az egész életünket, karrierünket és önképünket is áthatják. Ebben az epizódban Dr. Hevesi Kriszta, az ország legismertebb szexuálpszichológusa ül a mikrofon mögé. Egy rendkívül őszinte, tabudöntögető beszélgetést hoztunk nektek, ami garantáltan más megvilágításba helyezi a szexualitást és a párkapcsolatokat. Kriszta nemcsak a praxisában tapasztalt eseteket osztja meg velünk, hanem a saját történetén keresztül is megmutatja, milyen utat járt be. Rendkívül inspiráló hallani, hogyan formálta őt a gyerekkori túlsúlya, vagy éppen az, hogyan kezelte később a nőiességével kapcsolatos társadalmi sztereotípiákat. A múltunk feldolgozása és elfogadása elengedhetetlen, hiszen ahogy ő is megfogalmazza: "tökéletesen boldog gyerekkor nincs, mert azért mindig frusztrálódunk." Ez a felismerés az első lépés ahhoz, hogy helyre tegyük az alapokat. Gondoltad volna, hogy a netes trollok bántó kommentjei valójában mindig róluk szólnak, és nem rólad? A közösségi média világában mindennapos a beszólogatás, pláne egy olyan kényes témában, mint a pszichológia. Kriszta egy zseniális és empatikus nézőpontot ad a kezünkbe a gyűlölködők kezeléséhez. Megtanulhatjuk tőle, hogy a határaink meghúzása nem önzőség, hanem a mentális egészségünk záloga. Erre az egyik legszebb gondolata a műsorban: "ha megismered egy ember élettörténetét, megszereted. Vagy ha nem is megszereted, minimum megérted." Ezzel a mentalitással a mindennapi konfliktusainkat is sokkal elegánsabban tudjuk elsimítani. A beszélgetés legforróbb pontja persze a teljesítményszorongás. Férfiak és nők egyaránt óriási nyomás alatt küzdenek a megfelelni akarással. Az önértékelési problémák azonnal kihatnak a libidónkra és az intimitásra is. Kiderül az is, hogyan érdemes visszautasítani a párunkat úgy, hogy azzal ne tegyük tönkre a kapcsolat dinamikáját. Egy ügyesen alkalmazott „szendvics technika” életmentő lehet a hálószobában. A hosszú távú, boldog párkapcsolatok titka nem a folyamatos tűzijáték, hanem a valódi, őszinte kapcsolódás. Ha a mindennapokban már csak a bevásárlólistát vagy a gyerek óvodai ügyeit beszéljük meg, a kapcsolat könnyen kiüresedhet. Kriszta nagyon pontosan rávilágít a destruktív, egymást bántó viták veszélyeire: "Amikor a saját sérelmeink miatt őt lenyomjuk, akkor egyrészt a szexben is távolodunk, csökkentjük a párkapcsolati elégedettséget..." Manapság hajlamosak vagyunk azonnal rásütni a nárcisztikus bélyeget arra, aki meri szeretni önmagát. Pedig az egészséges önszeretet a kulcsa annak, hogy másokat is jól tudjunk szeretni. Amikor elfogadjuk a saját rigolyáinkat és hibáinkat, sokkal nagyvonalúbbak leszünk a párunkkal is. Tarts velünk ebben az epizódban, ha te is szeretnél egy magabiztosabb, feszültségektől mentesebb és intimebb életet élni. Készülj fel, ez a beszélgetés nagyon mélyre megy!

    • Transcript
  • S1 · E7
    April 22 · 1 hr 1 min

    A szexualitás rejtett oldala: Kriston Andrea elárulta, amit eddig senki sem mert elmondani neked

    Képzeld el azt a pillanatot, amikor rájössz: a tested és a lelked olyan szorosan összekapcsolódik, hogy a legféltettebb tabuink elhallgatása fizikai tüneteket okozhat. Legújabb epizódunkban pontosan ebbe a mély, sokszor kényelmetlen, de annál felszabadítóbb világba kalauzolunk el titeket. Krizsó Szilvia vendége nem más, mint a legendás Kriston Andrea, a Kriston Intim Torna megalkotója. Ő az a nő, aki több mint harminc éve tanít meg minket arra, hogyan merjük felvállalni és megszeretni a saját testünket. Ebben az adásban messze túllépünk az általános egészségügyi tanácsokon. Andrea hihetetlenül őszinte, olykor humoros, máskor mélyen elgondolkodtató történeteken keresztül mesél arról, miként indult el a nyolcvanas évek közepén Kazincbarcikáról egy olyan úton, amit eleinte mindenki furcsállt. Beszélgetünk a merészségről, az innovációról és arról a kemény munkáról, ami ahhoz kellett, hogy a szexualitás és a gátizomzat karbantartása ma már ne pirulást okozó téma, hanem az öngondoskodás alapvető része legyen. Hiszen ahogy ő is fogalmazott a műsorban: "ha nem változtatunk, elváltozunk." Ez a mondat pedig az életünk minden területére igaz. Különösen izgalmas része az epizódnak, amikor a férfi és női szexualitás mélyebb, pszichológiai rétegeit boncolgatjuk. Vajon miért játsszuk meg magunkat az ágyban? Milyen hatással van a férfiak karrierjére és önbizalmára a prosztata egészsége? Andrea rámutat arra, hogy a megfelelési kényszer hogyan teszi tönkre a saját hormonrendszerünket és az intimitásunkat. Nem kell beletörődnünk a rutinba vagy a szülés utáni testképzavarokba, hiszen ahogy elhangzik: "a szexualitásunkat időnként új szintre fontos emelni." Ha valaha is érezted úgy, hogy nem vagy elég jó, vagy hogy a párkapcsolatodban egy falba ütköztetek, ezt a beszélgetést kötelező meghallgatnod. Andrea rávilágít arra, hogy a fizikai elakadások mögött szinte mindig lelki gátak húzódnak. Legyen szó a termékenység kérdéséről, a nőiesség igazi megéléséről, vagy a szexualitás körüli hazugságok felszámolásáról, a megoldás mindig a belső őszinteséggel kezdődik. Zárásként pedig egy olyan útravalót kapunk, amit érdemes felírni a tükrünkre: "minden tünet hátterében van új képesség, ha a változtatást meglépjük." Tarts velünk, dőlj hátra, és engedd meg magadnak ezt a felszabadító felismerésekkel teli órát!

    • Transcript
Showing 1–20 of 24 episodes