Skip to content
Sign in
Artwork for Etológusok.Podcast.
Science

Etológusok.Podcast.

Etológusok.

Etológiáról vagyis viselkedéskutatásról beszélgetünk. Mindenről, ami a körülöttünk, velünk élő állatokról szól, ideértve magunkat, embereket is. Érintjük a segítő állatok világát, a kütyük-gyerekek-szülők kapcsolatát, az állatok viselkedésének genetikai, molekuláris biológiai, neurobiológiai, evolúcióbiológiai és megannyi szempontból érdekes hátterét, sőt a robotika világába is elkalandozunk. Mindemellett megmutatjuk, hogyan zajlanak a kutatások, amiknek sokszor csak az eredményeit látjuk először, és megismerjük a kutatókat is, akik az eredményekhez vezető utat járják.

Play
Open in
  • 20 episodes
  • Avg 37 min
  • Hungarian

Episodes 20

NewestOldestLongest
All20Unplayed20In progress0Played0
  • April 27 · 39 min

    Milyen újítást hozhat Miklósi Ádám akadémiai programja?

    Az Etológia és sok minden más! záró részében Gimes Júlia Miklósi Ádám etológussal beszélget – ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia jövőjéről, vezetésről és a tudomány szerepéről a társadalomban. Miért vállal valaki ekkora kihívást, és hogyan lehetne megújítani a magyar tudományos közösséget? Miért pályázik valaki a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztjára, amikor már mögötte van egy sikeres tudományos és vezetői pálya? Miklósi Ádám személyes motivációiról és víziójáról beszél: közös gondolkodásról, tudományos közösségről és arról, hogyan lehetne hatékonyabban működtetni a magyar kutatási rendszert. Lehet-e valóban független a tudomány? Hogyan kapcsolódhat jobban a társadalomhoz, és milyen szerepe lehet az Akadémiának olyan kérdésekben, mint a mesterséges intelligencia vagy a környezeti kihívások? A beszélgetés a tudomány jövőjéről, felelősségéről és működéséről ad átfogó képet. 00:00 Miért pályázik az MTA elnöki posztra? 01:01 Egy akadémikus felelőssége és víziója 04:40 A program kulcsa: közös gondolkodás 05:56 Lehet 18 ezer emberrel együtt dönteni? 09:11 Mi az a „stratégiai kutatóintézet”? 10:17 Tudomány és társadalom kapcsolata 14:15 Az Akadémia szerepe és felelőssége 18:36 A kutatóhálózat jövője 22:14 Közösségi döntések vs. egyéni érdekek 28:59 Lehet-e független a tudomány? 30:49 Mit jelent az akadémiai szabadság? 34:15 Politikai beavatkozás – van kiút?

  • April 24 · 22 min

    Kutatóból vezető – közösségépítés a tudományban

    Az Etológia és sok minden más! újabb részében Gimes Júlia Miklósi Ádám etológussal beszélget – nem kutyákról vagy robotokról, hanem vezetésről, döntésekről és tudományos közösségekről. Hogyan működik egy sikeres kutatócsoport, és milyen kihívásokkal jár egy tanszék vagy intézet irányítása? Milyen nehézségekkel szembesül egy etológus, amikor nemcsak kutatóként, hanem vezetőként is helyt kell állnia? Miklósi Ádám több mint másfél évtizeden át vezette az ELTE Etológia Tanszékét, valamint több éven keresztül a Biológiai Intézet igazgatójaként is dolgozott. A beszélgetésből kiderül, hogyan lehet egy tudományos közösséget úgy irányítani, hogy közben megmaradjon az együttműködés, a kreativitás és a magas színvonal. Mi a titka a sikeres kutatói munkának? Hogyan kezelhetők a konfliktusok egy tudományos közegben? És vajon mitől válik egy intézet valóban versenyképessé nemzetközi szinten? A műsor személyes történeteken és konkrét példákon keresztül mutatja meg, milyen a tudomány „belső világa”. 00:00 Bevezetés – vezetés és tudomány 00:42 Milyen kihívásokkal jár egy tanszék vezetése? 01:23 Közösségépítés az etológiában 02:14 Konfliktusok és együttműködés 03:14 Csányi Vilmos öröksége 04:30 Valóban konfliktusmentes a tudomány? 05:59 Mennyire „komoly” tudomány a kutyakutatás? 07:14 Sikerek és nemzetközi eredmények 08:55 A tudományos munka valósága 09:40 Intézetigazgatói tapasztalatok 11:16 Oktatási reformok és viták 13:02 Hallgatóbarát képzés kialakítása 15:47 Magyar vagy angol nyelv a tudományban? 18:01 Oktatás vs. kutatás – egyensúly 20:36 Vezetőként megérte? Személyes válasz

  • April 22 · 12 min

    A tanítás helye a kutatói életútban

    Az Etológia és sok minden más! című beszélgetéssorozat új epizódjában Gimes Júlia beszélget Miklósi Ádám etológussal arról, mit jelent ma tanítani a tudományban, és hogyan válik egy kutató nemcsak felfedezővé, hanem egy egész tudományos generáció formálójává.Mit jelent ma valóban tanítani a tudományban? Hogyan válik egy egyetemi oktató mentorrá, közösségépítővé és „edzővé”? A beszélgetésből kiderül, hogyan nevelődik ki egy új kutatógeneráció – és miért kulcsfontosságú ebben a személyes kapcsolat, a kockázatvállalás és a közös gondolkodás.0:00 – Miért fontos a személyes mentorálás?1:18 – Mit tanul a kutató a hallgatóktól?2:13 – Tanítványokból önálló kutatók3:57 – Új kutatási irányok és innováció5:23 – Tervezés és jövőbelátás a tudományban6:14 – Kit és hogyan érdemes tanítani?9:43 – Együttműködés és verseny a tudományban10:18 – A kutatóból „edző”: vezetői szerepváltás

  • April 14 · 24 min

    Robotok és emberi kapcsolatok – az etológia új iránya

    Az Etológia és sok minden más! című műsor harmadik részében Gimes Júlia riporter Miklósi Ádám etológus, akadémikussal ezúttal a jövő felé nyit: a beszélgetés középpontjában a robotok és az ember kapcsolata áll. Hogyan jut el egy etológus a robotokig? A válasz az etorobotika, egy új tudományterület, amely azt vizsgálja, hogyan tudnak a robotok a társainkká válik, mi a szociális robotika jelene és jövője. Az egyik fontos eleme nem az, hogy a robot „érezzen”, hanem az, hogy úgy viselkedjen, amit mi értelmezni tudunk. A beszélgetés egyik központi szereplője Biscee, a kutatási robot, amely egyszerű eszköz – mégis képes reakciókat, sőt, kötődést kiváltani. Nem azért, mert „érez”, hanem mert úgy viselkedik, hogy azt mi jelentéssel töltjük meg. A műsor betekintést ad azokba a kísérletekbe is, ahol robotot idősek otthonában próbálják ki. A tapasztalatok szerint ezek az eszközök nem kiváltják az emberi kapcsolatokat, hanem új helyzeteket teremtenek: beszélgetéseket indítanak, jelenlétükkel aktivizálnak, és – váratlan módon – közösséget formálnak. Az Etológia és sok minden más! új része megmutatja, hogyan találkozik viselkedés, technológia és emberi értelmezés egy közös térben. 00:00 Robotok az etológiában? 00:14 Mi az az etorobotika, és miért fontos? 01:48 Hogyan „tanul” viselkedést egy robot? 04:41 Tud egy robot kötődni hozzánk? 05:46 Biscee a szociális robot 07:46 Hogyan „játszik” az érzelmekkel egy gép? 12:31 Idősek otthonában tesztelve – meglepő reakciók 15:47 Mire jó valójában egy ilyen robot a mindennapokban? 20:48 A jövő robotjai – akár vakvezetők is lehetnek? Szerkesztette: Bőhm Sára Zene: Bőhm Marcell

  • April 7 · 32 min

    A kutya és az ember – Amit egymásról tanulunk

    Az Etológia és sok minden más! című műsorban Gimes Júlia riporter Miklósi Ádám etológust, akadémikust kérdezi a tudományról, mindennapokról és arról a különleges kapcsolatról, amely ember és kutya között alakult ki.Hogyan lett a kutya az ember legközelebbi társa – és közben az etológia egyik legizgalmasabb kutatási modellje? A kutyák vizsgálata nemcsak róluk szól, hanem rólunk is. Arról, hogyan működik a társas viselkedés, az együttműködés, sőt, maga az emberi gondolkodás.A kilencvenes években a kutyakutatás még szokatlan, sőt sokak számára meghökkentő ötlet volt. Ma már világszerte elismert tudományterület. A felismerés egyszerű, mégis forradalmi: a kutya – amely évezredek óta él velünk – különleges módon „hangolódott rá” az emberre. Ezért válhatott ideális modellé annak megértésére, hogyan alakult ki az ember egyedülálló szociális világa.A kutatás nem zárt laborokban zajlik: családi kutyák és gazdáik részvételével történik, valós élethelyzetekben. Ez a közvetlenség a műsor hangulatában is visszaköszön: tudományos alaposság találkozik személyes történetekkel és hétköznapi tapasztalatokkal.A beszélgetés egyik fontos üzenete, hogy a kutya nem „tárgy” vagy „eszköz”, hanem társ. Olyan lény, amely figyelmet, időt és valódi kapcsolatot igényel. És miközben mi próbáljuk megérteni őt, egyre többet tanulunk saját magunkról is. 00:00 Bevezetés – Kutyakutatás és a beszélgetés témája 00:37 Miért nincs saját kutyája Miklósi Ádámnak? 02:09 A Családi Kutyaprogram indulása 02:57 Hogyan alakult ki a kutya és ember különleges kapcsolata? 04:41 A kutyakutatás kezdeti ellenállása és elfogadása 05:16 Hogyan zajlik a kutyakutatás a gyakorlatban? 07:30 Utánzás és tanulás – mit és hogyan tanul a kutya? 12:07 A kutya agya és az MRI-kutatások 19:00 Kutya és gyerek – hasonlóságok és különbségek 26:04 Kutya és ember kapcsolata a modern társadalomban Szerkesztette: Bőhm SáraZene: Bőhm Marcell

  • April 2 · 27 min

    A kíváncsiság útja Miklósi Ádámmal

    “A tudomány egy közösségi élmény” Egyedülálló beszélgetéssorozat indul az etológia világáról, amelynek középpontjában nemcsak az állati viselkedés rejtélyei, hanem a tudományos gondolkodás emberi történetei is állnak. Az Etológia és sok minden más! című műsor házigazdája Gimes Júlia riporter, vendége Miklósi Ádám etológus, akadémikus, aki személyes élményein keresztül vezeti be a hallgatókat a kutatás izgalmas és gyakran váratlan fordulatokkal teli világába. A beszélgetés betekintést nyújt saját tudományos életútjának nagyobb történeteibe és a tudományos közösség működésébe: a külföldi tapasztalatszerzés, a közös gondolkodás, a mindennapi szakmai párbeszéd mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kutató valóban kiteljesedjen. Miklósi Ádám szerint a tudomány nem magányos tevékenység, hanem közösségi élmény, ahol a felfedezés öröme közös eredmény. Ez a közösségi érzés határozta meg későbbi kutatócsoportvezetői attitűdjét is.A sorozat nemcsak a szakma iránt érdeklődőknek szól, hanem mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogyan születnek új gondolatok, hogyan alakulnak ki tudományos áttörések, és mi hajtja azokat az embereket, akik az ismeretlen megértésére teszik fel az életüket.A következő epizódokban a kutyakutatás legizgalmasabb eredményei és a „családi kutya program” története kerül a középpontba. 00:00 Hogyan lett Miklósi Ádámból biológus? És miért az állatok érdeklik? 02:00 Az első találkozás Csányi Vilmossal - Az állati elme és a gondolkodás kérdései 05:00 Családi háttér és pályaválasztás 10:00 Az első tudományos felismerések és kutatás kevés pénzből 13:40 Nagy váltás: halakról kutyákra 16:50 Hogyan lesz kutatási ötlet egy hétköznapi megfigyelésből? 18:30 Nemzetközi tapasztalatok: angliai évek és inspiráció 23:20 Vezetői szerepek és a tudományos közösség építése Szerkesztette: Bőhm Sára Zene: Bőhm Marcell

  • S1 · E5
    Oct 28, 2025 · 1 hr 10 min

    #21 Harminc éves a magyar kutyakutatás - 5.rész I Konok Vera és Andics Attila

    Két pszichológus, két külön út – ugyanaz a cél: megérteni az embert. Az ELTE Etológia Tanszék 30 éves kutyakutatásának történetét bemutató különleges podcast-sorozatban ezúttal Konok Verával és Andics Attilával beszélgetünk. Vera az Alfa Generáció Labor vezetőjeként azt vizsgálja, hogyan formál minket a digitális világ – és hogyan lehet az alapkutatásból gyakorlati tudás. Attila a Neuroetológiai Kutatócsoport élén az evolúciós gyökereinket kutatja – hogyan alakult a viselkedésünk és képességeink az idők során. Két kutató, két külön nézőpont, mégis közös kérdés: hogyan érthetjük meg jobban önmagunkat és a világot, amelyben élünk? Hallgasd az új epizódot az Etológusok. podcast sorozatban, és tarts velünk a kutatás kulisszái mögé! Kérdező: Bőhm Sára Zene: Bőhm Marcell #EtológusokPodcast #ELTEEtológia #kutatás #pszichológia #neuroetológia #digitáliskor #tudományközelben #kutyakutatás

  • S1 · E4
    Oct 8, 2025 · 2 hr 1 min

    #20 Harminc éves a magyar kutyakutatás - 4.rész I Pogány Ákos és Pongrácz Péter

    Ebben a sorozatban a kutyakutatás elmúlt harminc évét idézzük fel, és közben azokkal a kutatókkal beszélgetünk, akik régóta részesei a tanszék életének, akik nemcsak a tudomány, hanem a történetek, emlékek és közös élmények őrzői is. Ma két régóta a tanszéken dolgozó kollégával beszélgetek: Pogány Ákos, az ELTE Etológia Tanszék adjunktusa, és Pongrácz Péter, a tanszék docense. Péter eredetileg a halak miatt került ide, aztán jöttek a nyulak, a kutyák, most pedig már a macskák és vadmacskák világa érdekli. Ákos pedig a madarak miatt csatlakozott a tanszékhez, de ma már az Alfa Generáció Laborban a digitális világ hatásait vizsgálja. Mindketten jól ismerik a régi gödi állatházat is – azt a helyet, ahol a tanszék sok mai története elkezdődött. A kutatás mellett rengeteget oktatnak is, aktívan részt vesznek a hallgatók képzésében, így a tudásukat nemcsak a tudományos közösséggel, hanem a következő kutatónemzedékkel is megosztják. Szó lesz arról, milyen érzés ennyire szabadon kutatni, miért izgalmas az alapvető kérdések mögé nézni, és hogyan lesz ebből a társadalom számára is hasznos tudás. Beszélgetünk arról, hogy mit jelent az oktatásban az egyenlőség, és arról, milyen hasznos, amikor egy csapatban sokféle hátterű ember találkozik – meg persze arról is, miért jó kutatónak lenni. Tartsatok velünk, mert ebből a beszélgetésből is kiderül, hogy a kutatás nemcsak munka, hanem egy folyamatos felfedezés – néha kutyákkal, néha madarakkal, néha épp velünk, emberekkel. Kérdező: Bőhm Sára Zene: Bőhm Marcell

  • Oct 6, 2025 · 31 min

    #19 Gyerekek és kutyák, arcok és hangok

    A mai epizódban megismerhetjük Koós-Hutás Éduát, az ELTE pszichológia PhD-hallgatóját, aki az Etológia Tanszékkel közös kutatásban vizsgálja a hangmagasság és a mimika változását a házi kedvencekkel és gyerekekkel folytatott kommunikáció során. Zene: Bőhm Marcell

  • Sep 15, 2025 · 30 min

    #18 Neuroetológiai kutatócsoport, megalakulása, működése, kutatásai.

    Mi is az a neuroetológia? Hogyan alakult a tanszék, és milyen kutatásokkal foglalkoznak? Miként lehet EEG-vizsgálatot végezni egy vaddisznón? Hogyan kapcsolható mindez az emberi nyelv evolúciójához? A mai epizódban Dr. Andics Attila és Dr. Boros Marianna válaszol kérdéseinkre a nyelvről, malacokról és kutyákról.Zene: Bőhm Marcell

  • Aug 4, 2025 · 34 min

    #14 Mit tud magáról egy kutya ? – Testtudatosság az állatvilágban

    Mi is az a testtudatosság, és mennyire ismerik az állatok a saját méreteiket? Mire jó a tükörteszt, és mennyire van önismeretük a kutyáknak? A mai epizódban megismerjük Dr. Pongrácz Péter és Dobos Petra új kutatását, amelynek keretében arra keresték a választ, mit jelent a kutyáknak az „én”. Zene: Bőhm Marcell

  • S1 · E3
    Jul 29, 2025 · 1 hr 7 min

    #13 Harminc éves a magyar kutyakutatás - 3.rész I Faragó Tamás és Ujfalussy Dorottya

    Mi tart meg valakit a tudományos pályán akkor is, amikor úgy tűnik, minden arra mutat, hogy ideje kiszállni? Hogyan lehet újra és újra megtalálni a motivációt, és miért fontos, hogy egymást is megtartsuk? Ez az epizód a harmincéves magyar kutyakutatás történetét bemutató beszélgetéssorozat része, amelyben az ELTE Etológia Tanszékhez kötődő kutatók mesélnek pályájuk fordulópontjairól, a tudományos munka örömeiről és kihívásairól. Ebben az adásban Faragó Tamással és Ujfalussy Dorottyával beszélgetek. Tamsa nemrég indított az Etológia Tanszéken saját kutatócsoportot egy rangos ERC pályázat elnyerésével, Dorottya pedig nemcsak az Etológia Tanszék, hanem a HUN-REN TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének is elismert kutatója. Mindketten végigmentek a tudományos pálya buktatóin – voltak pillanatok, amikor komolyan felmerült bennük, hogy hátat fordítanak a kutatásnak. De végül maradtak. És úgy tűnik, nem bánták meg. Szó lesz arról, milyen védőháló segítette őket akkor, amikor a legnagyobb szükség volt rá, és hogyan próbálják most ők is visszaadni ezt a támogatást a következő generációnak. Hisznek abban, hogy a tudományban nemcsak az eredmények számítanak, hanem a közösség is – és hogy a pozitív visszajelzés kultúrája nemcsak szebbé, hanem fenntarthatóbbá is teszi ezt a pályát. Tartsatok velünk egy inspiráló, őszinte beszélgetésre a tudományról, kudarcról, kitartásról – és arról, hogyan lehet emberségesen is sikeresnek lenni. Ez itt az Etológusok. Podcast. A kérdező: Bőhm Sára A zenét szerezte: Bőhm Marcell Az adás elkészítését a MEC_N 149124 pályázat támogatta.

  • Jul 17, 2025 · 20 min

    #12 A háziasítás genetikája

    A Háziasítás genetikája című epizódban Dr. Jónás Dávid segít megérteni, milyen genetikai változások vezettek a mai kutya kialakulásához. Megismerkedünk bioinformatikai módszerekkel, és bepillantást nyerünk a kutya és a farkas közötti különbségek genetikai hátterébe Zene: Bőhm Marcell

  • Jul 14, 2025 · 15 min

    #11 Etorobotika - Robotok és Kutyák

    Az Etorobotika – Robotok és kutyák című epizódban Roszik Sára PhD-hallgató volt a vendégem, aki a robotok futurisztikus világába kalauzol el bennünket, és segít rávilágítani, hogyan reagálhatnak a kutyák a robotok jelenlétére, valamint ennek etológiai hátterére. Zene Bőhm Marcell

  • S1 · E10
    May 20, 2025 · 45 min

    #10 Klinikumtól a kutatásig, 3D-modellezéstől az agyműtétekig - beszélgetés Dr. Czeibert Kálmán állatorvossal

    Dr. Czeibert Kálmán állatorvos 2016-ban került az ELTE Etológia tanszékre és itt fejezte be a doktori dolgozatát kutyaagy-anatómia és 3D modellezés témakörében. Fokozata megszerzése után egyedi készítésű állatorvosi implantátumok fejlesztésén kezdett el dolgozni és részt vett a LimesVet nevű cég megalapításában. Néhány hete Dániába hívták, hogy továbbképzést tartson ottani kutatóknak. Ennek apropóján hívta el beszélgetni Kubinyi Enikő, de az adásban áttekintjük az eddigi szakmai pályafutását is. A mai rész zenéjét Bőhm Marcell készítette. Köszönjük! A beszélgetés az NKFIH Mecenatúra programja keretében készült.

  • S1 · E9
    May 15, 2025 · 28 min

    #9 What effect dogs have on our life? with Laura Gillet

    In today’s episode, we’re joined by Laura Gillet from the Ethology Department at ELTE University, who studies the impact of dogs on human life. We dive into a fascinating conversation covering a wide range of topics — from how children form bonds with dogs, to the influence dogs have on a child’s development. We also explore both the challenges and the many positive effects that dogs bring into our lives. We’d like to thank Bőhm Marcell for the music featured in this episode. A beszélgetés az NKFIH Mecenatúra programja keretében készült.

  • S1 · E2
    May 9, 2025 · 1 hr 48 min

    #8 Harminc éves a magyar kutyakutatás - 2.rész I Gácsi Márta, Topál József és Virányi Zsófia

    Mit tud a kutya – és mit tud róla az ember? Az ELTE Etológia Tanszék ma nemzetközi hírű kutatóhely – de honnan indult, és milyen történetek kísérték végig az elmúlt 30 évet? Mi a különbség aközött, hogy egy kutya kér vagy kérdez? És miért izgalmas ez a tudomány számára? Gácsi Márta, Topál József és Virányi Zsófia segítségével elmerülünk az etológia világában, kutyák, farkasok, és emberek kapcsolatain keresztül. A beszélgetésben szó esik arról, hogyan változott a kutyakutatás az elmúlt három évtizedben, lehet-e vakvezető törpemalac, és hogyan hatottak az etológiai megközelítések a pszichológiára. Vendégeink: 🔹 Dr. Gácsi Márta, etológus, kutyakiképző, tudományos főmunkatárs, az ELTE Etológia Tanszék oktatója és a HUN-REN-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutatója. 🔹 Dr. Topál József, etológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a kutyakutatás hazai elindítóinak egyike. 📞 Telefonon kapcsolódik: 🔹 Dr. Virányi Zsófia, etológus, a bécsi Messerli Kutatóintézet vezető kutatója, a Wolf Science Center társalapítója, és korábban az ELTE Etológia Tanszék tanszék egyik „farkasanyukája”. A beszélgetés apropója Csányi Vilmos 90. születésnapja, aki nemcsak egy tanszéket, hanem egy szemléletet is útnak indított. Tarts velünk egy beszélgetésre kutyákról, tudományról, csapatmunkáról – és arról, hogyan lesz valakiből kutató, kutyakiképző vagy épp farkasnevelő. Kérdező: Bőhm Sára Zene: Bőhm Marcell 🎙 Etológusok. podcast – történetek, emberek, kutatások. A beszélgetés az NKFIH Mecenatúra programja keretében készült.

Showing 1–20 of 20 episodes