DIG-IT Podcast

Személyi László, Szekér Zoltán

Digitális innováció és technológia? Digitális átalakulás? Hogyan lehetek sikeres a digitális üzleti világban?
Ez a ⁠DIG-IT Podcast⁠ 🎙️ Mi itt a mélyére ásunk a dolgoknak.
(You can also access ⁠DIG-IT Podcast⁠ episodes with subtitles on YouTube channels. We subtitle the DIG-IT Podcast channel in the following languages: Hungarian, Italian, Swedish, Polish, English, Spanish, Turkish, German.)
YouTube: https://www.youtube.com/@digit-podcast
Kövess minket, hallgass minket! Kérdezz minket! 🎧

Play

Open in

33 episodes
weekly
Avg 56 min
Hungarian

Episodes 33

Newest Oldest Longest

All20 Unplayed20 In progress0 Played0

Counted on this page — what you have heard stays on this device, so it is not something the list can be paged by.

S4 · E39
Wednesday · 50 min
4. évad / 39. epizód - Ha az AI írja a kódot, mi marad a fejlesztőknek?
Az AI-kódgenerátorok és az ágensek megjelenésével a szoftverfejlesztés látszólag néhány promptra és gombnyomásra egyszerűsödött, miközben a szállítási határidőkkel szembeni elvárások soha nem látott mértékben felgyorsultak. De vajon valóban kiváltja az MI a fejlesztőket, vagy pusztán egy kezelhetetlen kódözönt és újfajta kiégési hullámot zúdít a szeniorokra? Hol húzódik ma a határa az üzleti felhasználók által hajtott “vibe codingnak”, miért rejt hatalmas kockázatot egy 90%-os félkész alkalmazás egy nagyvállalati környezetben, és hogyan menthetők meg a gazdátlanul maradt legacy rendszerek a szoftver take-over segítségével? Ebben az epizódban a klasszikus egyedi fejlesztés, a Mendix-alapú low-code és a generatív AI összefonódását járjuk körül az infrastruktúra és az üzleti folyamatok metszéspontjában. ⏱️ Kiemelt fejezetek (Chapters) 00:00 – Az AI hatása a fejlesztésre és az ARTofINFO indulása 04:58 – Szoftver take-over: a gazdátlan legacy rendszerek megmentése 10:16 – AI-aranyláz: junior vs. senior olló és a kiégési faktor 13:36 – Vibe coding a gyakorlatban: a 90%-os deszkamodell csapdája 17:42 – Exponenciális kódtömeg: az AI teszteli az AI-t 22:47 – Módszertan: vízesés, agilis vagy hibrid projektmenedzsment? 29:13 – Low-code és no-code: Mendix és a Maya AI asszisztens 35:18 – Személyes félidő: mit nem szabad felgyorsítani az életben? 37:21 – Üzleti modellváltás: mérnökórák helyett tokenköltség 45:45 – Teljes spektrum: hardver-infrastruktúrától az alkalmazásokig 47:49 – Jövőkép 2030: low-code mint minőségi meder az AI számára 👥 Vendégeink Bács Zoltán, az ARTofINFO ügyvezetője Kozma Ferenc, a Delta Technologies fejlesztési és technológiai igazgatója 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni Szoftver take-over és meglévő rendszerek megmentése: Mi a megoldás, amikor egy több ezer alkalmazást futtató multinál nyugdíjba mennek az eredeti fejlesztők, vagy megszűnik a beszállító? Az AI-aranyláz fonákja: Miért szorítja ki az AI a junior fejlesztőket a piacról, és hogyan okoz extrém kognitív túlterhelést az architekteknek a napi szinten átnézendő, milliós kódtömeg? A “vibe coding” 90%-os csapdája: Meddig juthat el egy üzleti felhasználó háttértudás nélkül, és miért bukik el a prototípus a vállalati biztonsági és skálázhatósági teszteken? Low-code gyorsulás élesben: Miként gyorsítja fel a Mendix platform és a Maya AI asszisztens akár 3–5-szörösére a komplex üzleti alkalmazások leszállítását a hagyományos kódoláshoz képest? A nagy projektek átka: Miért fullad kudarcba szinte minden fél évnél hosszabb fejlesztés, és miért elengedhetetlen a berögzült szervezeti szokásjogok újratervezése? Az elszámolás új logikája: Hogyan alakul át a fejlesztői napok számlázása, ha egy korábban hetekig tartó feladat egyetlen délután alatt elkészül, miközben megjelenik a jelentős tokenköltség? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: “Most egy olyan fázisban vagyunk az AI-s fejlesztések kapcsán, mint anno az aranyláznál, amikor a jeges folyóból kézzel ásták ki az aranyrögöket a fagyban.” “Egy fejlesztő nem kódsorokat ír, hanem ágenseket futtat párhuzamosan, amik generálják neki a kódokat, ő pedig validálja és összerakja azokat.” “A vibe codinggal a 90%-áig el lehet jutni a rendszernek: deszkamodellnek jó, proof of conceptnek jó, de arra, hogy enterprise környezetben megfeleljen a biztonsági és skálázhatósági követelményeknek, már nem.” 🎧 Hallgasd meg az epizódot! Ismerd meg a szoftverfejlesztés új játékszabályait, a low-code valódi erejét és a kódgenerálás rejtett buktatóit a DIG-IT Podcast legújabb adásában! 📡 Kövess minket! 🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 🍏 Apple Podcasts | 💼 LinkedIn | Facebook 🎙️ Szerkesztők: Személyi László és Szekér Zoltán #DIGITPodcast #DeltaCsoport #ARTofINFO #AI #MesterségesIntelligencia #Szoftverfejlesztés #LowCode #Mendix #VibeCoding #LegacySystems #Agile #ITKözösség
S4 · E38
November 5 · 46 min
4. évad / 38. epizód – ZTNA, és ami a VPN után jön
A tűzfallal körbevett belső hálózat kora lejárt. A kollégák otthonról és a világ bármely pontjáról dolgoznak, az adatok felhőkben és böngészőfüleken keringenek, az MI-ügynökök pedig kint és bent egyaránt megjelentek. Hol húzódik ma a védendő határvonal, és miért vált a klasszikus VPN mára komoly kockázattá? A Zero Trust Network Access (ZTNA) és a SASE architektúrák alapjaiban írják át a védelmet: a hozzáférés már nem a hálózat egészének, hanem szigorúan dedikált alkalmazásoknak szól. Ebben az epizódban körüljárjuk a böngészővédelmet, a felhős költségcsökkentést és az AI-vezérelt kiberbiztonsági fegyverkezési versenyt. 👥 Vendégeink Balog Gábor - kiemelt ügyfélkapcsolati menedzser, Check Point Nagyvállalati biztonsági stratégiák és felhőalapú architektúrák specialistája. Dudás Máté - értékesítési mérnök, Check Point Zero Trust, SASE és integrált védelmi környezetek mérnöki szakértője. Páli Péter - IT biztonsági megoldások értékesítője, Kontron Rendszerintegrátori fókusz az üzleti igényekre szabott IT-biztonsági implementációkban. 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni A periméter felbomlása: Miért vált a böngésző maga a munkahellyé, és hogyan védhető közvetlenül a felületen a munkavégzés? SASE és ZTNA: Miként érhető el 60%-os költségcsökkenés és tízszer gyorsabb böngészés a régi VPN kiváltásával? Külsősök és BYOD kontroll: Hogyan adhatunk izolált hozzáférést egyetlen alkalmazáshoz a belső IP-tartományok feltárása nélkül? Árnyék-MI és DLP: Mi a teendő, ha érzékeny adat kerül egy nyilvános promptba – miért működik jobban a láthatóság a teljes tiltásnál? Szállítófüggés vagy nyílt platform: Hogyan küszöböli ki az „Open Garden” szemlélet a bezáródást többgyártós környezetben? Új korszak a Check Pointnál: Hogyan alakul át a védelem, ha a tűzfal már csak egyetlen elem az ökoszisztémában? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból “A böngésző a Check Point nézetéből már maga a munkahely.” “A hagyományos VPN azt mondta: autentikáltalak, bejöhetsz a hálózatomba, és azon belül azt csinálsz, amit szeretnél.” “Nem feltétlenül érdemes külön külső és belső hálózatról beszélni: ez egy nagy hibrid munkavégzési környezet.” “Átálltunk abból, hogy a tűzfal a termék, abba, hogy a tűzfal csak egy termék.” “Beszéljük is néha egymás között, hogy igazából már AI fog támadni AI-t.” “Az üzleti igényt kell minél jobban definiálni, és arra tudunk legjobban megoldásokat építeni.” 🎧 Hallgasd meg az epizódot! Tudd meg, miként készítheted fel vállalatodat a hibrid működés és az AI korszakának kiberbiztonsági kihívásaira a DIG-IT Podcast legújabb részében! 📡 Kövess minket! 🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 🍏 Apple Podcasts | 💼 LinkedIn | Facebook 🎙️ Szerkesztők: Személyi László és Szekér Zoltán #DIGITPodcast #CheckPoint #Kontron #ZTNA #SASE #ZeroTrust #Kiberbiztonsag #CloudSecurity #CISO #ITSecurity
S4 · E37
October 28 · 58 min
4. évad / 37. epizód – A kód, amit már senki nem ért
Egyes vállalati szoftverek csak futnak és futnak 10–15–20 éven keresztül, miközben csendben túlélik a fejlesztőiket, az üzemeltetőiket, a cégvezetőket, vagy akár az eredeti beszállító céget is. Minél tovább működnek megbízhatóan a háttérben, annál kevesebben értik, hogy valójában mi hajtja őket, és hogyan épülnek fel. De mi történik akkor, amikor a rendszert ismerő utolsó szakember is feláll az íróasztaltól, a dokumentáció hiányos vagy teljesen eltűnt, a leállás kockázata pedig beláthatatlan üzleti károkat vonna maga után? A szoftverátvétel és az életben tartás nem tűzoltás, hanem szigorú módszertant, mély üzleti domain tudást és proaktív kockázatkezelést igénylő stratégiai feladat. 👥 Vendégeink Bodrogközi László – alapító-tulajdonos és ügyvezető, Neuron Software Közel három évtizedes szakmai és cégvezetői tapasztalattal rendelkezik az üzletileg kritikus nagyvállalati szoftverek fejlesztése, átvétele és fenntartható modernizációja terén. Mórocz Máté – értékesítési és marketing vezető, Neuron Software A termékesített szoftverátvételi és -fenntartási módszertan piaci pozicionálásáért, az organikus növekedésért és a skálázható folyamatokért felel. 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni 1. Amikor a szoftver túléli a készítőit és üzemeltetőit Hogyan alakul ki az a helyzet, amikor a vállalat alapműködését biztosító rendszert már senki sem ismeri átfogóan? 2. A menzaebédtől az elismert módszertanig: a rendszerátvétel művészete Miként lett egy kényszer szülte ebédidős segítségkérésből olyan sztenderdizált folyamat, amellyel részletes elemzés nélkül akár négy nap alatt eldönthető egy idegen rendszer biztonságos átvehetősége? 3. Pilótaszemlélet a vállalatvezetésben: mindig a repülőgép előtt járni Mit tanulhat egy felsővezető a repülésből és a sajtlyuk-elméletből? 4. Etikus árazás a szakadék szélén Szabad-e megemelni az árat akkor, amikor a leállás szélén tántorgó ügyfél bármekkora összeget kifizetne a megmentésért? 5. Vibe coding, AI és valóság: drótváz vs. vállalati kódminőség Mennyit segít a mesterséges intelligencia a legacy rendszerek feltárásában, milyen biztonsági réseket rejt az ellenőrizetlen kódgenerálás? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból „Vannak a szuperpilóták, akik bármilyen nehéz helyzetet meg tudnak oldani – és vannak a profi pilóták, akik nem kerülnek bele ezekbe a helyzetekbe.” – Bodrogközi László „Az utolsó előtti fejlesztő felmondása után három hónappal fog felállni az utolsó is.” – Bodrogközi László 🎧 Hallgasd meg az epizódot! Ha szeretnéd megtudni, miként előzhető meg, hogy a céged informatikai alaprendszere időzített bombává váljon, és hogyan vehető át biztonságosan egy gazdátlan kód, tarts velünk a DIG-IT Podcast legújabb epizódjában! 📡 Kövess minket! 🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 🍏 Apple Podcasts | 💼 LinkedIn | Facebook 🎙️ Szerkesztők Személyi László és Szekér Zoltán #DIGITPodcast #NeuronSoftware #LegacyRendszerek #Szoftverfenntarthatosag #VibeCoding
S4 · E36
October 21 · 53 min
4. évad / 36. epizód - Modernizáció leállás nélkül
Szinte minden növekvő nagyvállalatnál eljön a pillanat, amikor a meglévő informatikai alaprendszer még működik, üzletileg kritikus, de a felgyorsult piaci tempó, a technológiai adósság és az új elvárások miatt a foltozgatás már nem fenntartható. A leállás nélküli modernizáció azonban nem pusztán technológiai csere. Az üzleti folyamatok megértéséről, a rendszerszintű tervezésről és a működésbiztonságról szól. De mikor diktálja valóban az üzlet a váltást, és mikor válik maga a rendszer az innováció fékjévé? 👥 Vendégeink Pintér Szabolcs – ügyvezető, UpScale Az alkalmazásfejlesztés, a mikroszervizes architektúrák, a cloud-native technológiák és az üzletfolytonos rendszermodernizáció szakértője. A beszélgetésben a monolitikus architektúrák bontásáról, a fokozatos átállási stratégiákról (Strangler Pattern), az AI fejlesztői és vállalati integrációjáról, valamint a fenntartható költségmodellekről osztja meg gyakorlati tapasztalatait. Neuwald Tivadar – Fejlesztés és Értékesítés Stratégiai Igazgató, Delta Technologies Zrt. A nagyvállalati rendszerintegráció, az IT/OT-infrastruktúra és a digitális transzformáció stratégiai oldalát képviseli. Rávilágít az on-premise és felhős rendszerek határaira, a kiberbiztonsági és megfelelési elvárásokra (NIS2, GDPR, AI Act), a minőségkontrollra, valamint arra, hogyan válik egy integrátori együttműködés dobozos értékesítés helyett valódi stratégiai tanácsadássá. 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni Úgy átépíteni a rendszert, hogy közben nem lehet kiköltözni belőle. Kiberbiztonság, eltűnő fejlesztők és magára hagyott kódok Felhő vagy földi szerverek: mit határoz meg az adat? Az AI bevezetésének három lépése: Prepare, Enable, Deliver Vibe coding a valóságban: prototípus vs. éles környezet Integráció és egyedi szoftver: a Delta és az UpScale szinergiája 💬 Kiemelt gondolatok az adásból „Nem a technológia húzza az üzletet, hanem az üzlet húzza a technológiát.” „Amikor a szervezetben a rendszer mondja meg, hogy milyen legyen az üzlet, és nem az üzlet mondja meg, hogy milyen legyen a rendszer – ott van az óriási különbség.” „A legtöbb vállalat azonnal a szállítást (Deliver) akarja, miközben még a felkészülésnél (Prepare) és a képessé tételnél (Enable) is komoly lemaradásban van.” „A Vibe coding és az AI elhozta a tudás demokráciáját, de az elkészült prototípus nem azonos az éles, production-ready környezettel.” „Egy AI modell nem determinisztikus, hanem valószínűségi alapon működik. Ezért elengedhetetlen a szigorú minőségkontroll és a felelős emberi felügyelet (Human in the loop).” 🎧 Hallgasd meg az epizódot! A modernizáció nem öncélú kódcsere, és az AI sem varázspálca: mindkettő akkor teremt üzleti értéket, ha stabil architektúrára, átlátható folyamatokra és fenntartható működésre épül. Ha tudni szeretnéd, hogyan újítható meg egy kritikus vállalatirányítási vagy banki rendszer leállás nélkül, és hogyan építhető be biztonságosan az AI a mindennapi működésbe, tarts velünk a DIG-IT Podcast legújabb adásában! 📡 Kövess minket! 🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 💼 LinkedIn | Facebook 🎙️ Szerkesztők Személyi László és Szekér Zoltán #DIGITPodcast #Modernizacio #LegacyRendszerek #CloudNative #Kubernetes #Microservices #MesterségesIntelligencia #VibeCoding #DeltaTechnologies #UpScale #ITArchitektura #DevOps
S4 · E35
October 16 · 1 hr 2 min
4. évad / 35. epizód – 33 óra. Egy csapat. Egy MI. 
Az egyetemen a hallgató rengeteg elméleti módszert sajátít el, a vállalati gyakorlatban viszont azonnal az a kérdés fogadja: a meglévő adatokból, a szűkös határidőre mit tudsz megcsinálni? Ezt a fajta felkészültséget a legnehezebb tantermi körülmények között átadni, hiszen mérni és számonkérni alig lehet, kizárólag éles szituációkban kipróbáltatni. A DIG-IT Podcast adásában a negyedszázados múltra visszatekintő veszprémi Tímár László Esettanulmányi Verseny apropóján annak járunk utána, hogyan alakítja át a gazdasági képzést és a menedzsmentet a mesterséges intelligencia, miért vált csendes nemzetstratégiai üggyé a hazai cégek generációváltása, és miként spórolható meg akár fél évnyi betanulási idő a korai egyetemi-vállalati együttműködéssel. 👥 Vendégeink Bajzek Beáta – a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja Gasparetz András – címzetes egyetemi docens, a MagiCom Kft. alapítója és korábbi ügyvezetője 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni Elméleti módszertan vs. hétfő reggeli éles határidőkAz egyetemi elmélet önmagában nem készít fel a munkahelyi valóságra, ahol korlátozott adatokból kell gyors üzleti döntést hozni. A cégek és az egyetemek korai együttműködésével akár fél évnyi onboarding idő is megspórolható. A Tímár László Esettanulmányi Verseny és a 24 órás döntési nyomásA negyedszázados versenyen a hallgatók komplex, valós piaci problémákat oldanak meg 24 óra alatt, majd vezetői jelentést prezentálnak szigorú vállalatvezetők előtt. Generációváltás: a magyar gazdaság csendes nemzetstratégiai ügye Tanácsadó helyett edző a cégátadás folyamatában Mesterséges intelligencia a vezetésben: eltűnik-e a középvezetői szint? AI a tanteremben és az éles hackertámadás a versenyen 💬 Kiemelt gondolatok az adásból „Az egyetemen a hallgató megtanul mondjuk 50 féle módszert, tehát a cégnél meg egy kérdés várja: hogy mondjuk a meglévő adatokból ma estig mit tudsz megcsinálni.” „Az onboarding folyamatot nem tudjuk megspórolni, de fél évet lehet nyerni egy olyan környezetben, ahol a cégek sokkal korábban befolynak az egyetemi képzésekbe.” „A generációváltásnál az olvasópróba, a főpróba, a bemutató az egyetlen egy előadás: innen már visszalépni nem lehet, ez egy ugrás a mélybe.” 🎧 Hallgasd meg az epizódot! A piacképes tudás megszerzése nem szorítkozhat lexikális ismeretekre, ahogyan a mesterséges intelligencia sem válthatja ki a felelős, önálló vezetői döntéshozatalt. A szilárd szakmai alapok, az éles helyzetekben edzett problémamegoldás és az emberi együttműködés együtt biztosítják a tartós versenyképességet az üzleti életben. Ha szeretnéd megtudni, miként formálja át az egyetemi tehetséggondozást az MI, hogyan vezényelhető le sikeresen a generációváltás a hazai vállalkozásoknál, és miként vizsgáznak a hallgatók 24 órás éles üzleti döntési helyzetekben, tarts velünk a DIG-IT Podcast legújabb adásában! 📡 Kövess minket! 🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 💼 LinkedIn | Facebook 🎙️ Szerkesztők Személyi László és Szekér Zoltán #DIGITPodcast #PannonEgyetem #TimarLaszloVerseny #Esettanulmany #Generaciovaltas #MesterségesIntelligencia #Vezetesfejlesztes #Felsooktatas #Onboarding #Management #UzletiOktatas #AIAssist
S4 · E34
October 12 · 1 hr 1 min
4. évad / 34. epizód - Robotizáció: a beruházástól a megtérülésig
Megéri robotizálni? Miért kerül sokszor többe a robot köré épített rendszer, mint maga a gép? És vajon a humanoid robotok tényleg új korszakot nyitnak az iparban? Egy rosszul előkészített robotberuházás nem feltétlenül oldja meg a gyártás problémáit, akár drágábbá is teheti azokat. A robot ára ugyanis csak egy része a teljes történetnek. ⏱️ Fejezetek (Chapters) 00:00 – Miért nem a robot ára a legnagyobb kérdés? 01:19 – Amikor az IT és a robotika találkozik: mit nyernek vele a gyárak? 04:42 – Robotizáció Magyarországon: kik fejlesztenek valójában? 08:54 – Mit érdemes először automatizálni egy középvállalatnál? 15:32 – Mennyibe kerül egy robotberuházás, és hol bukhat el a megtérülés? 19:48 – Ki üzemelteti a robotot? Karbantartás, informatikai biztonság és NIS2 24:47 – Kockás füzet helyett adatok: AI és prediktív karbantartás 26:40 – Személyes félidő: amikor a vásárlás csak a költségek kezdete 29:47 – Robotot venni vagy robotmunkát bérelni? A RaaS üzleti modellje 33:20 – Humanoid robotok: ipari áttörés vagy marketing? 39:52 – Hogyan illeszkedik egy humanoid robot a meglévő gyárba? 43:08 – Elveszik a robotok a munkánkat? Ember és gép a jövő iparában 50:23 – Fizikai AI: ki felel, ha a robot rosszul dönt? 53:50 – Hol működjön a robot intelligenciája? Felhő, helyi szerver vagy Edge AI 56:45 – Három lépés a sikeres automatizáláshoz: tanácsok cégvezetőknek 59:47 – Összegzés és elköszönés 👥 Vendégeink Busa Bence – a Robotizálunk Kft. ügyvezetője Az ipari automatizálás és robotintegráció gyakorlati oldalát képviseli. A beszélgetésben a robotikai beruházások előkészítéséről, a gyártási folyamatok problémáiról, az integráció valós költségeiről, a megtérülésről és az új szolgáltatási modellekről osztja meg tapasztalatait. Pandur Richárd – a Delta Technologies Zrt. vezető solution architectje Az informatikai rendszerintegráció szemszögéből mutatja be, hogyan kapcsolódnak össze a gyártóberendezések, az adatplatformok, az ipari hálózatok és a vállalati informatikai rendszerek. Szó esik az IT- és OT-környezetek integrációjáról, a kiberbiztonságról és a fizikai AI alkalmazásának kihívásairól is. 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni 1. Robotot venni nem ugyanaz, mint sikeresen automatizálni 2. A robot valódi ára: amit a beruházási ajánlatból könnyű alábecsülni 3. Magyarország robotizál – de a hazai KKV-k mennyire tartanak lépést? 4. Robot as a Service: miért vennénk robotot, ha a munkájáért is fizethetünk? 5. Humanoid robotok a gyárban: látványos bemutató vagy valódi gazdasági fordulat? 6. A robot nem működik elszigetelten: IT, OT és kiberbiztonság 7. Fizikai AI: amikor egy hibás döntésnek fizikai következménye van 💬 Kiemelt gondolatok az adásból “Nem maga a robot a drága, hanem az a világ, amit a robot köré építünk.” “A robot önmagában csak egy eszköz.” “A gyártó cégek sokszor impulzusszerűen automatizálnak.” “Kevésbé látok technológiai fejlődési korlátot, inkább azt látom, hogy az előkészítő és tervezési munka hiányzik a hazai KKV-szektorból.” “Három lépésre osztanám magát az automatizálást. Az első az előkészítés, második maga az automatizáció, harmadik pedig az üzemeltetés.” 🎧 Hallgasd meg az epizódot! A robotizáció nem feltétlenül a robot megvásárlásával kezdődik, és biztosan nem ér véget az üzembe helyezéssel. Ha érdekel, hogyan hozhatnak jobb technológiai és üzleti döntéseket a magyar vállalatok, és milyen változásokat hozhat a humanoid robotika és a fizikai AI, tarts velünk a DIG-IT Podcast új epizódjában! 📡 Kövess minket! 🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 💼 LinkedIn | Facebook 🎙️ Szerkesztők Személyi László és Szekér Zoltán #DIGITPodcast #Robotika #Automatizalas #HumanoidRobotok #MestersegesIntelligencia #Ipar40 #RobotAsAService #Robotizalunk #DeltaTechnologies
S4 · E33
September 29 · 57 min
🎙️ 4. évad / 33. epizód – A CRM rejtett kockázatai: Értékesítési csodafegyver vagy nyitott aranybánya a támadóknak?
A legtöbb cégnél a CRM bevezetése még mindig elsősorban az értékesítési hatékonyság köré épül. Gyorsabb ügyfélkezelés, automatizált ajánlatadás, látványosabb riportok. A tárgyalóasztalnál ott ül az értékesítés, az IT és a beszállító, miközben az IT-biztonság és a jogi szempontok sokszor csak később kapcsolódnak be a folyamatba. Pedig a vállalat egyik legfontosabb adatvagyona ma már nem feltétlenül a szerverteremben vagy egy elszórt Excel-táblában van, hanem éppen a CRM-ben, az ügyféladatok környékén. Ebben az adásban a látványos funkciók mögé nézünk, és feltárjuk a CRM-rendszerek kevésbé látható üzleti, szervezeti és biztonsági vakfoltjait. 👥 Vendég: Szilasi Beatrixszoftverfüggetlen CRM-tanácsadó (GoldenCRM) 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: Az adatvagyon vakfoltja:Miért tekinti még mindig sok cég puszta adminisztrációs eszköznek a CRM-et, miközben annak valójában döntéstámogató szerepet kellene betöltenie? A tárgyalóasztal hiányzói:A sales gyorsaságot akar, az IT a működőképességet és az erőforrásokat tartja szem előtt – de mikor kerülnek be a biztonsági és jogi szempontok a CRM-bevezetésbe? A bukások háttere és a szétfejlesztés csapdája:Miért végződik az adásban elhangzó állítás szerint a CRM-projektek több mint fele bukással? Mikor hibázunk nagyobbat: ha a céget kényszerítjük a rendszerhez, vagy ha a rendszert fejlesztjük szét a vállalat minden egyedi igénye miatt? Ketyegő jogosultsági bombák:Hogyan fordulhat elő, hogy egy már kilépett munkatárs hozzáférése aktív marad? Miért kritikus kérdés, hogy ki, mihez és meddig férhet hozzá a CRM-ben? A CRM mint szervezeti nagyító és a Shadow IT:Miért hozza felszínre egy CRM-bevezetés a cégen belüli érdekellentéteket? És hány olyan rendszer, hozzáférés vagy integráció működhet egy vállalatnál, amelyről a vezetés nem is tud? Felhő, adat és kontroll:Elég-e az, ha fizikailag Európában van az adat? Mit jelent valójában a kontroll egy felhőalapú CRM felett, és milyen biztonsági, működési vagy akár szuverenitási kérdéseket érdemes feltenni már a bevezetés előtt? Checkbox-auditok és a pecsét illúziója:Valódi védelmet jelent-e egy tanúsítvány vagy egy „lepecsételt papír”, ha mögötte nincs tényleges ellenőrzés? Mi a független audit valódi szerepe? Aranybánya a támadóknak:Miért különösen értékes célpont egy CRM? Kulcsügyfelek, kulcsfelhasználók és tranzakciós adatok kerülnek egy helyre – ezért a rendszer üzleti értéke egy támadó szemében is rendkívül magas lehet. És hol van helye a valódi biztonsági tesztelésnek, akár red teaming jelleggel? AI és az ügyfélélmény jövője:Hogyan alakítja át az AI a CRM használatát, és miért lesz egyre fontosabb az ügyfélélmény? Ahogy az adásban is elhangzik: a legjobb élményeinkből lesznek az elvárásaink. 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: „A CRM nem csak egy rendszer: egy nagyító is, ami fölnagyítja a cégben meglévő érdekellentéteket.” „Beléptem egy céghez, kaptam egy jogosultságot. De lehet, hogy már egy éve nem dolgozom ott, viszont a jogosultságomat nem vették el.” „A CRM projektek több mint fele bukással végződik.” „Egy CRM rendszer a támadóknak aranybánya.” „Sok cég még mindig adminisztrációs eszköznek tekinti a CRM-et, miközben ez már rég döntéstámogató eszköz kéne, hogy legyen.” „Egy papír, amire ráteszünk egy pecsétet, és azt mondjuk, hogy mostantól véd…” „A legjobb élményeinkből lesznek az elvárásaink.” 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: László Személyi, Zoltán Szekér #digitpodcast #goldencrm #crm #crmrendszer #adatvedelem #itbiztonsag
S4 · E32
September 23 · 58 min
4. évad / 32. epizód – Resilience360: Papíron működik, vagy élesben is kibírja a haváriát?
Van egy céges dokumentum, amit általában pontosan egy ember olvasott el, pontosan egyszer: amikor megírta. Ez a katasztrófa-helyreállítási terv. Ott pihen a mappában, megvan hozzá a vezetői jóváhagyás, a megfelelőségi bizottság kipipálta – de vajon ki meri garantálni, hogy egy éles havária esetén is működik? Hétfő reggel van, a pénzügy éppen zárja a hónapot, és a rendszer nem jön be. Ilyenkor derül ki igazán: az évek óta tartó „stabil működés” valódi ellenállóképességet jelent-e, vagy csupán a szerencsének köszönhető, mert még nem ért minket váratlan terhelés. Miért ad hamis biztonságérzetet a teljesen zöld monitoring képernyő? Mi a különbség a papírra vetett RTO/RPO vágyálmok és a kimért tények között, és hogyan lehet kontrolláltan „elrontani” dolgokat a felhőben ahhoz, hogy élesben megelőzzük a több tízmilliós károkat? 👥 Vendégek: Kulcs Viktor – a TC2 felhőbiztonsági szakértője Sepsy Károly – a TC2 CDBO-ja (üzletfejlesztési vezetője) 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: A zöld dashboard illúziója: Miért kell egy jó biztonsági szakembernek „egészséges paranoiával” élnie, és miért pont akkor kell a leginkább gyanakodni, amikor látszólag minden mérőszám tökéletesen rendben van? RTO és RPO vágyak vs. valóság: Ki határozza meg a helyreállítási időt és a megengedhető adatvesztést – az IT vagy a CFO? Hogyan fordíthatók le a technikai paraméterek forintosítható üzleti kockázattá és kiesett bevétellé? A Resilience360 módszertan és a Game Day-ek: Hogyan tesztelhető a rendszer tűrőképessége éleshez hasonló felhőkörnyezetben, és miként lehet szándékos hibákat generálni kontrollált keretek között (blast radius) anélkül, hogy az üzletmenet sérülne? AI a forráskódban és felhőben: Hogyan segíti a mesterséges intelligencia az architektúra és a kódbázis mélyelemzését, hol ér véget az algoritmus feladata, és hogyan szűrhető ki a hallucináció az emberi szakértői kontrollal? A reziliencia mint mellékhatásos költségcsökkentés: Miért vezet a jobb hibatűrés és az optimális erőforrás-méretezés (rightsizing) szinte azonnal drasztikusan alacsonyabb AWS felhőszámlákhoz? Két élethelyzet a gyakorlatban: Mit tegyen az a cégvezető, aki épp egy költséges modernizáció előtt áll, és mit az, akinek a rendszere látszólag évek óta gond nélkül “elketyeg”? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: „Ha minden zöld, akkor igazából azt kell magadtól megkérdezni: mi az, amit nem figyelsz?” „Attól, mert még nem égett le a házam, egyáltalán nem biztos, hogy jó a füstjelzőm.” „Minden helyreállítási idő és adatvesztési küszöb csak papírformájú feltételezés. Amint validáljuk és kimérjük, onnantól válik valódi vezetői információvá.” „A legtöbb cégnél nem maga a terv hiányzik, hanem az, hogy valaki végre egyszer letesztelje.” 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: László Személyi, Zoltán Szekér #digitpodcast #tc2 #resilience360 #felhobiztonsag #aws #cloudcomputing #disasterrecovery #uzletfejlesztes #resilience #itbiztonsag #techpodcast
S4 · E31
September 16 · 1 hr 11 min
4. évad / 31. epizód - EU-pályázatok 2.0
Az uniós források kapcsán szinte mindig csak három kérdés merül fel: mennyi jön, mikortól lehet pályázni és kinek. Arról azonban alig esik szó, hogy mi lett a pénz valós gazdasági eredménye és hasznosulása. Hogyan lehetséges, hogy Csehország és Magyarország szinte azonos nagyságrendű forrásból gazdálkodva teljesen más megtérülést ér el: a csehek 4 milliárd, míg mi alig 1,9 milliárd eurónyi hozzáadott értéket termelünk? Miért válik a pályázatból vásárolt gép vagy szoftver sokszor szobabicikliként funkcionáló porfogóvá, és hogyan lehetne az uniós forrásokra adminisztratív teher helyett valódi üzleti gyorsítóként tekinteni? 👥 Vendég: Dr. Vicze Gábor az Innomine ügyvezetője, az IVSZ KKV tagozatért felelős alelnöke, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform alelnöke 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: A cseh vs. magyar hatékonysági olló: Miért termelnek a csehek ugyanakkora digitális keretből több mint kétszer akkora hozzáadott értéket, és hogyan határozza meg a fogadó környezet felkészültsége a források hasznosulását? A „szobabicikli-effektus” a KKV-knál: Miért veszünk gépet csak azért, mert épp arra van kiírás, és hogyan billenthető át az intuitív, „így szoktuk” cégvezetés egy tudatos, adat- és célvezérelt működésbe? A ki nem aknázott innovációs potenciál: Hogyan lehetséges, hogy a magyar KKV-k mintegy 40%-ában meglenne a képesség az innovációra, mégsem lépnek – és mekkora szerepe van ebben a szakmai bizalomhiánynak? Áthúzódó hatások és multik súlya: Miért származik a nálunk lecsapódó források közel fele más tagállamok projektjeiből, és mi kell ahhoz, hogy a külföldi értékláncokban ne csak jelen legyünk, hanem a hazai hozzáadott értéket is növeljük? Adminisztratív akadálypálya vs. hatásalapú logika: Miért abszurd egy másfél milliós támogatáshoz 150 milliós adminisztrációt társítani, és hogyan érhetnénk el, hogy az állam végre csak azt kérdezze meg a pályázótól, amit még nem tud róla? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: “Ha egy rossz folyamatot digitalizálunk, attól, hogy azt digitalizáljuk, nem lesz jó.” “A pályázati rendszer nem segélyezési rendszer: a cégeket szeretné még versenyképesebbé tenni.” “Egy pályázatban az állam csak azt kérdezze meg, amit nem tud.” “Egy másfél milliós pályázathoz ne a 150 milliósnak az adminisztrációja társuljon.” 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: Laszlo Szemelyi, Zoltan Szeker #digitpodcast #eupalyazat #vallalkozasfejlesztes #digitalizacio #kkv #innovacio #innomine #ipar40 #hatekonysag #techpodcast
S4 · E30
September 11 · 55 min
4. évad / 30. epizód – Az AI biztonságának megőrzése a gyorsan fejlődő környezet mellett
A klasszikus tűzfal harminc éven át arra válaszolt, átmehet-e egy adatcsomag a hálózaton, ez az ami megváltozott. Már nem a fizikai határokat kell védeni, hanem olyan önálló rendszereket, amelyek döntéseket hoznak. A legtöbb szervezetnél az AI a biztonsági csapat háta mögött, mint Shadow AI jelent meg. Hogyan lehet megőrizni a kontrollt, amikor a cégek mindössze 5%-a látja át teljesen a használt AI-eszközöket? 👥 Vendég: Dudás Máté Értékesítési Mérnök - Check Point 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: Hálózati határok helyett autonómia: Miért vált nevetségesen egyszerűvé a hagyományos tűzfalak logikája, és hogyan védhető egy olyan rendszer, amely a szavak szintjéről átlépett az önálló cselekvésbe? Shadow AI és transzparencia: Hogyan lehetséges, hogy a szervezetek alig 5%-ának van teljes rálátása a belső MI-használatra, miközben az eszközök tiltása közvetlen munkaerő-elvándorláshoz vezethet? A Zero Trust illúziója: Miért hiú ábránd az a vezetői elképzelés, hogy a teljes körű hozzáférés-védelem és a Zero Trust modell egyszerűen megvásárolható egyetlen dobozzal? Sérülékenységek a biztonsági gyártóknál: Hogyan kell kezelni, ha maga a védelmi cég kényszerül nulladik napi sérülékenység foltozására, és miért pont a javítások hiánya a leggyanúsabb jel? AI ágensek és MCP szerverek: Miért kritikus szabály, hogy olyan AI ügynök ne működhessen a rendszerben, amely nem rendelkezik önálló felhasználónévvel és jogosultságkezeléssel? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: “Ma nem csak egy hálózati határt kell védeni, hanem egy félig-meddig önműködő rendszert, ami dönt, eszközöket hív, fájlokhoz nyúl.” “Nem egy helyről halljuk, hogy azért mennek el munkavállalók, mert nincs engedélyezve az AI használat.” “Vezessük be kontrolláltan, de ne tiltsuk, viszont így tudjuk azt elérni, hogy a produktivitást ki tudjuk rendesen aknázni.” 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: Személyi László, Szekér Zoltán #digitpodcast #checkpoint #kiberbiztonsag #ai #mestersegesintelligencia #shadowai #zerotrust #cybersecurity #techpodcast
S4 · E29
September 4 · 50 min
4. évad / 29. epizód – A laptopoktól az adatközpontig és tovább az AI felé
Vajon mit jelent a gyakorlatban az IT-infrastruktúra modernizációja egy olyan korban, amikor mindenki szoftverekről és mesterséges intelligenciáról beszél, miközben a stabil működéshez elengedhetetlen a megbízható fizikai háttér? Ebben az epizódban a mélyére ásunk annak, hogyan jut el egy vállalat a hétköznapi laptopoktól a skálázható szerver- és tárolókörnyezeteken át a valóban AI-ready infrastruktúráig. Megvizsgáljuk, milyen fizikai korlátokat hoz a betáp- és hűtési igények ugrásszerű növekedése, hogyan kezeli a technológia a petabájtos adathalmazokat, és miként válik a rendszerintegrátori szakértelem valódi üzleti előnnyé. 👥 Vendégek: Draskóczi Árpád Dell Technologies - Partner Account Manager Técsi Krisztián Delta Technologies – vendor specialista 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: Stratégiai partnerség és közös irány: Hogyan dolgozik együtt több mint másfél évtizede a Dell és a Delta, és hogyan tud egy gyártó és egy rendszerintegrátor kéz a kézben fordulni a gyors piaci változásokkal? A vas még mindig vas: Miért nem elég ma már pusztán „szervert vásárolni”, és miért kezdődik a komoly tervezés a rendelkezésre álló árambetáp és hűtési kapacitás felmérésével? Adatmennyiség petabájtos léptékben: Hogyan szolgálják ki a korszerű storage-architektúrák az AI hatalmas adatéhségét, és miként előzhető meg, hogy a tárolókapacitás szűk keresztmetszetté váljon? Üzletfolytonosság és Zero Trust: Mit jelent a valós kiberbiztonság, és hogyan biztosítják a Shelter Harbor minősítésű, zsarolóvírus-védett környezetek, hogy egy támadás után a rendszerek azonnal újra életre keljenek? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: "A stratégiai partner velünk fordul gyakorlatilag, ahogy a mi hajónk fordul, ő is fordul úgy.” "Nagyon sok esetben ott kezdődik a gondolkodás, hogy mondd meg, hogy milyen betápod van.” 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: Személyi László, Szekér Zoltán #digitpodcast #delltechnologies #deltatechnologies #mestersegesintelligencia #ai #szerver #storage #infrastruktura #techpodcast #uzletfolytonossag
S4 · E28
August 28 · 59 min
4. évad / 28. epizód – Hol tart ma a magyar AI-diskurzus?
Mindenki a mesterséges intelligenciáról beszél, de vajon miről szól valójában ez a diskurzus itthon? Ebben az epizódban a kulisszák mögé nézünk: hogyan áll össze egy több ezer fős AI konferencia, mi a különbség a színpadi ígéretek és a vállalati valóság között, és miként alakul át a média a technológia nyomása alatt. Megnézzük azt is, milyen témákat hozott be a hazai piacra az MI, és hogyan szűrhetjük ki a hype-ot a valódi értékek közül. 👥 Vendég: Mucsányi Marianna az AI Summit Budapest tartalomfejlesztési igazgatója 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: Hype vs. Valóság: Az AI körüli hype tetőzésével hogyan változott meg a piac, és miért tartunk most ott, hogy mindenki egy pillanatra megállt és levegőt vesz? Színpad vs. Gyakorlat:Hogyan lehet szűrni az előadásokat, amikor a pódiumon elhangzó MI és a gyakorlatban működő megoldások esetleg köszönőviszonyban sincsenek egymással? Újságírás és technológia: Mit hozhat egy évtizedes újságírói háttér az AI konferenciák világába, és hogyan lehet megtalálni a valóban érdekes témákat a tech-zajban? Szerencselovagok a piacon:Hogyan hozta felszínre a mesterséges intelligencia körüli pezsgés azokat a szereplőket, akik csak meglovagolják a trendet, de később várhatóan eltűnnek? Feldolgozhatatlan információmennyiség: Miért lustult el annyira az információfeldolgozó képességünk, hogy már csak egy negyed oldalnyi szöveget vagyunk képesek könnyen befogadni? 30%-os AI Summit kuponkód!: DIGIT30 https://www.aisummit.hu/hu#tickets 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: “Az AI körüli hype tetőzött, és most mindenki egy pillanatra megállt, levegőt vesz.” “Ha valaki 300 előadásjavaslatot végigolvas, akkor szerintem jobban tudja, hogy miről szól az MI diskurzus, mint bármelyik felmérés.” “Ez a pezsgés felszínre hozott egy csomó olyan szerencselovagot is, aki majd eldobja a gyeplőt.” “A színpadon elhangzó MI, meg a gyakorlatban működő MI esetleg nincs köszönőviszonyban se egymással.” “Olyan szinten ellustult az embereknek az információfeldolgozó képessége, hogy nagyjából negyed oldal az, ami befogadható.” 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: Személyi László, Szekér Zoltán #digitpodcast #aisummit #mestersegesintelligencia #ai #techpodcast #aisummitbudapest
S4 · E27
August 21 · 1 hr 3 min
4. évad / 27. epizód – MI integráció kontra kiberbiztonsági környezet
Az elmúlt két évben szinte minden konferencián elhangzott ugyanaz a mondat. Az MI mindent megváltoztat. De vajon tényleg megváltozott a kiberbiztonság logikája, vagy csak a támadások sebessége és mennyisége nőtt meg azzal, hogy ma bárki hozzáfér az eszközökhöz? Ebben az epizódban a mesterséges intelligencia és az információbiztonság metszéspontjait, valamint a megbízható MI paradoxonát vizsgáljuk meg. Kiderítjük, miben különbözik a biztonságos a megbízható rendszerektől és hol húzódnak az AI-ügynökök) automatizációjának határai. 👥 Vendég: Tusor Tamás – a Tigra Zrt. IT biztonsági üzletág szakmai vezetője 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: Biztonságos vs. Megbízható MI: Miért állt át a nemzetközi kiberbiztonsági szakma (pl. az OWASP) a „biztonságos” (safe) kifejezésről a “megbízható” (trustworthy) MI fogalmára? Prompt injections és metaadatok: Hogyan működik, amikor a támadó a bemenetbe rejti az utasítást (akár egy önéletrajz fehér betűs szövegébe), és miért nem tudja az MI megbízhatóan megkülönböztetni azt az adattól? Az autonóm ágensek vörös vonala: Mikor válik kritikussá egy önálló MI-ügynök? Miért nem szabad tranzakciókat (pl. fájltörlés) delegálni nekik emberi felügyelet nélkül? Dávid és Góliát a kódokban: Hogyan kényszeríthet térdre egy 125 soros kártékony kód egy sokmilliós kódbázisú modern rendszert, és hogyan változtat ezen az autonóm támadó ügynökök megjelenése? A megbízható MI paradoxona: Hogyan oldható fel az ellentmondás, hogy bár a gépi sebesség miatt vezetjük be az MI-t, ha minden kritikus lépés előtt emberi jóváhagyást kérünk, pont ezt a sebességelőnyt adjuk fel? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: “Azért vagyunk bajban az AI-jal, mert nincs rendben az IT biztonság először azt kell rendbe tenni.” “Azt gondolom, hogy nem szabad MI ügynök típusú biztonsági automatizációkat humán interakció nélkül engedélyezni.” “A kiberbiztonsági szakemberek abban az állapotban vannak, amiben Semmelweis volt a maga idejében.” “Minél több a kontrollpont, annál lassabb lesz az egész - annál inkább eltűnik az az előny, amit az MI adna.” 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: Személyi László, Szekér Zoltán #digitpodcast #tigra #kiberbiztonsag #mestersegesintelligencia #itbiztonsag #trustworthyai
S4 · E26
August 5 · 1 hr 1 min
Season 4 / Episode 26 – Innovation LEADERSHIP vs the build-or-buy dilemma
What is the difference between software decisions and company team decisions in the age of AI? In this episode, we dive deep into the buy-or-build dilemma when it comes to building tech teams. We discuss the recent acquisition of Bobcats Coding by Attrecto, exploring how merging different corporate cultures can accelerate AI adoption and market readiness. The conversation also covers the reality of "future leadership", the challenges of navigating a rapidly changing market, and the actual hard work required for a company to successfully expand into international markets like the US and Europe. 👥 Guests: Barbara Fazekas – CEO, Bobcats Coding Shi Robson – CEO, Attrecto Orsolya Galantai – CEO Spark Institute, CINO Attrecto 🎯 Why you shouldn't miss this episode: The M&A Accelerator: How the merger between Attrecto and Bobcats Coding aims to bridge the gap between secure enterprise technology and flexible, AI-native software development. The Build-or-Buy Team Dilemma: Why hiring developers one by one is sometimes slower than acquiring an entire company to quickly shift the internal culture and mindset. Future Leadership Reality Check: Exploring whether "future leadership" is just a buzzword, and how leaders must adapt to different cultures, peacetime versus wartime scenarios, and continuous market changes. Cultural Integration: The importance of radical honesty during a merger, highlighted by a joint management workshop focused on setting non-negotiable ground rules for success. 💬 Key thoughts from the broadcast: “If we want to continue an outsourcing company, then it's a road to nowhere.” “Loyalty is not just about sticking around, but it's also about growing together.” “Our ambition was not to build a lifestyle business, but to build a business that grows.” 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Listen now – and subscribe to the channel! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Editors: Személyi László, Szekér Zoltán #digitpodcast #attrecto #bobcatscoding #sparkinstitute #innovationleadership #futureleadership #teambuilding
S4 · E25
July 28 · 58 min
4. évad / 25. rész – IT üzemeltetés és automatizáció
Hol húzódik meg a vörös vonal az automatizálható folyamatok és a felelősségteljes üzleti döntések között a mesterséges intelligencia korában? Ebben az epizódban az IT-üzemeltetés legmélyebb és legizgalmasabb rétegeibe ásunk le, ahol a technológia, a szabályozás és az emberi tényező feszül egymásnak. 👥 Vendégek: Bakos Róbert – a Delta Technologies Zrt. vezérigazgatója Tóth István László – a Delta Systems Kft. rendszer-integrációs és IT szolgáltatási igazgatója 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: A realizmus két arca: Miért vált elengedhetetlenné, hogy az IT-vezető ne csupán technikai szakember, hanem a CEO stratégiai partnere legyen? Az automatizáció vörös vonala: Hol van az a pont, ahol az algoritmusok kezéből kötelező kivenni a gyeplőt? Miért számít komoly üzleti döntésnek egy egyszerűnek tűnő adattörlés vagy rendszerleállítás, és hogyan kezeljük a visszafordíthatatlan lépéseket? A fekete doboz és a bizalom művészete: Hogyan építhetünk bizalmat egy olyan AI-rendszer iránt, amelynek belső működését mi magunk sem látjuk át pontos szabályok szerint? Mi az az explainability (magyarázhatóság), és miért ez a kulcs az üzemeltetés biztonságához? Pásztorok vagy gombnyomogatók? Milyen új kompetenciákra van szüksége a jövő IT-sainak, ha a monoton, ismétlődő feladatokat teljesen átveszi a gép? Hogyan válik a kritikus gondolkodás és az ítélőképesség a legértékesebb soft skill-lé? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: “A felelősségvállalás kérdése az itt kiemelten fontossá válik. Tehát ha van egy gépi rendszered, őt nem fogod tudni felelőssé tenni. Nem teheted se jogilag, se semmilyen szinten felelőssé...” “Talán a legnagyobb változás az elmúlt időszakban az, hogy egyre kevesebb a gombnyomkodás. A gombnyomásos feladat, és egyre több az értelmezési. ... Ismerjük fel, és ez a legnehezebb, hogy értelmezzük, hogy mikor nem teszi jól a dolgát.” 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: Személyi László, Szekér Zoltán #digitpodcast #ituzemeltetes #automatizacio #deltatechnologies #deltasystems #bakosrobert #tothistvanlaszlo #itstrategia #humanintheloop #mestersegesintelligencia
S4 · E24
July 24 · 59 min
4. évad / 24. epizód – Üzleti döntések cégadatokra építve – vendégünk Csorbai Hajnalka
Hogyan válthatjuk fel a megérzéseket és az elavult Excel-táblákat valódi, adatalapú döntésekkel a vállalati világban? Ebben az epizódban a céginformációs rendszerek és az üzleti intelligencia mélyére ásunk le. Kiderítjük, miként védhetjük meg a vállalkozásunkat a nem fizető partnerektől, hol húzódnak a tiszta adatvagyon határai a mesterséges intelligencia korában, és milyen stratégiai lehetőségek várnak a hazai KKV-szektorra a piaci változások közepette. 👥 Vendég: Csorbai Hajnalka – az Opten stratégiai és operatív igazgatója és a JVSZ elnöke 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: Adatból információ: Hogyan változtak meg az üzleti igények az elmúlt évtizedekben, és miért nem nyers adathalmazokra, hanem pontos válaszokra van szüksége a mai döntéshozóknak? A partner-minősítés vörös vonala: Miért jelent azonnali „sakk-mattot”, ha kimarad a partnerek ellenőrzése, és hogyan integrálható a céginformáció közvetlenül a vállalatirányítási rendszerekbe (ERP, CRM, API)? AI a pilot-purgatóriumban: Miért bukik el a mesterséges intelligencia projektek 96%-a, miért kulcsfontosságú a tiszta adat, és hogyan segíti a generációk közötti együttműködés a céges hatékonyságot? Adatvédelem és zárt rendszerek: Miért nem szabad érzékeny üzleti adatokat tömegesen feltölteni a nyilvános AI-modellekbe, és miért épített az Opten saját zárt szerverközpontot az elemzésekhez? Verseny, korrupció és piaci tisztulás: Miért fojtja meg a korrupció az innovációt, és milyen stratégiával tölthetik be a hazai KKV-k a piacon keletkező üres helyeket? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: “Tiszta adat kell az AI-hoz, mert ha nem tiszták az adatok, akkor durva mellényúlások lehetnek.” “Ha a partner minősítést nem nézed végig, akkor tulajdonképpen már mattot kaptál. Ha van egy 50 milliós kitettséged acélszerkezetre, és rajtad marad az acélszerkezet, akkor nem lesz őszinte a mosolyod.” “A korrupció nem kedvez a versenynek, sose kedvezett. Az innovációnak se kedvez.” 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: Személyi László, Szekér Zoltán #digitpodcast #opten #jvsz #ceginformacio #adatalapudonteshozatal
S4 · E23
July 16 · 53 min
4. évad / 23. epizód – AWS-natív út, AI-alapú modernizáció és menedzselt szolgáltatások
Hogyan ünnepelheti egy felhőtranszformációs partner a 10. születésnapját? Úgy, hogy szintet lép, és egy bátor, tudatos nemzetközi akvizícióval kiterjeszti a határait és képességeit. A DIG-IT Podcast legújabb adásában a kerek évfordulós TC2-vel (Total Felhő Kft.) és friss szerb többségi tulajdonszerzésük, a Kombinat IT Services hátterével foglalkozunk. 👥 Vendég: Sepsy Károly a TC2 CDBO-ja 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: Út a butikcégtől a nemzetközi akvizícióig: Hogyan lépett túl a TC2 a 12 fős kategórián egy portugál kockázati tőkebefektető bevonásával, és miért volt tudatos stratégiai döntés a szerb Kombinat többségi tulajdonrészének megszerzése a sima partnerség helyett? Full-stack MSP és a megosztott felelősség: Hogyan épül fel egy teljes körű menedzselt szolgáltatás az AWS ökoszisztémájában, és miért elengedhetetlen a platformszint feletti alkalmazásfejlesztési és optimalizációs kompetencia integrálása a szervezetbe? AI a teljes értékláncban és a Proof of Value: Miért bukik el az AI-pilotok 80%-a, hogyan nyújt az AWS Bedrock egyedülálló garanciákat az adatok biztonságára, és mi a különbség a jól követhető, asszisztált kódfejlesztés és a kontrollálhatatlan vibe coding között? A nyugodt döntések és a golyóálló jogi megfelelőség: Mitől aludhat nyugodtan egy jogi igazgató? Hogyan fordíthatók le a technológiai garanciák, az infrastrukturális kód (IaC) és az ISO-pecsétek a mindennapi üzletmenet-folytonosság nyelvére? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: “Core tevékenységünk, amit elsősorban nagyvállalatoknak nyújtunk: felhőtranszformációs partnerek vagyunk.” “Nem látjuk realitását, hogy megvegyünk egy céget, ha nincs meg a 'cultural fit'.” “A portugálok alapvetően nem szakmai befektetők, hanem pénzügyi befektetők: ők minket is átvilágítottak.” 👉 Ha érdekel, hogyan vált a magyar felhőpiac egyik úttörője nemzetközi full-stack szolgáltatóvá, miként integrálható biztonságosan az AI a vállalati értékláncba, és hogyan lehet valóban fenntartható, skálázható AWS-natív architektúrát építeni – ezt az epizódot hallanod kell! 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: Személyi László, Szekér Zoltán #digitpodcast #aws #cloud #tc2 #kombinat #managedservices #ai #modernizacio
S4 · E22
July 7 · 56 min
4 évad / 22. epizód – Innovation methods and SMEs – sneak peak into the WIN4SMEs project
What keeps SMEs from innovating on their own? While most European small and medium-sized enterprises focus almost exclusively on technological innovation, they often largely ignore organisational and business model innovation. In this episode, we dive deep into the concept of workplace innovation , explore the cultural differences between Danish and Hungarian workplaces , and discuss how family businesses can navigate generational transitions and attract top talent. 👥 Vendégek: Tamas Rettich, Senior International Advisor, IPOSZ, Hungary Michael Christiansen, COO, International Business College, Denmark 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: The Workplace Innovation Reality: Understand why organizational and business model shifts matter just as much to a small business as investing in a brand-new machine. Bridging the Cultural Gap: Denmark operates like an innovation laboratory where businesses dare to experiment, fail, and learn together. Can the strong risk-aversion reflex of Hungarian family businesses truly be bridged through training programs? Navigating Generational Transition: A whole wave of first-generation entrepreneurs who started in the '90s is reaching retirement age. Discover if innovation capability makes the ultimate difference in whether a company handover succeeds or fails. Winning the Talent War: How can a small family workshop realistically compete with German, Korean, or Chinese corporate giants for skilled workers? Learn the unique, concrete advantages a well-organised SME can offer. 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: "SMEs lack the time, the financial resources and of course the specialist staff who are dedicated to innovation." "My definition of innovation is that it needs to have something new, add on something that gives you some value." "Can our SMEs in Europe allow not to look abroad for market, for education and even for employees?." 👉 If you want to know why the best ideas should always come from the employee level , how Danish companies cultivate a stronger sense of agency over their problems , and how tools can generate thousands of ideas in just a few hours —this episode is a must-listen! 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Listen now – and subscribe to the channel! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: Személyi László, Szekér Zoltán #digitpodcast #win4smes #innovationmethods #smes #workplaceinnovation #scandinavianmodel #digitaltransformation
S4 · E21
June 24 · 1 hr 3 min
4. évad / 21. epizód – vezetők MI érettsége
Mennyire érettek azok a vezetők, akikre ráfelejtjük bízni a mesterséges intelligencia eszköztárát? Tudják-e, mi történik az MI szabályzat aláírása után, milyen adatokat használ a gép náluk, és pontosan hogyan fog megtérülni ez a hatalmas vállalati költés? 👥 Vendégek: Koltai Balázs – founder & CEO, Genezit Solutions, MI szakértő és digitális transzformációs vezető 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: A projektpurgatórium és a 95%-os bukási ráta: Döbbenetes statisztika, hogy a világon az MI projektek 95%-a sikertelen. Vajon hogyan lehetséges az, hogy egy MI technológiai bevezetése sikeres, maga a projekt mégis elbukik, mint egy jól sikerült műtét, ahol a beteg végül meghal? Fordítva ülünk a lovon – Az üzleti probléma az első: Rengeteg cégvezető úgy keres megoldást, hogy eszközt akar bevezetni, miközben a valódi üzleti problémáját, szűk keresztmetszeteit vagy fájdalompontjait nem definiálta előre. Az MI nem csodaszer, hanem egy szoftver, amit csak jól meghatározott célok mellé szabad rendelni. A megtérülés művészete és a tokenek ára: A havi licencdíjakat könnyű kiszámolni, de mi a helyzet a tokenhasználat kiszámíthatatlan költségeivel, amiket sokan inkább kihagynak az Excelből? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: „...arról viszont kevesen mernek szerintem beszélni, hogy a vezetők mennyire nem érettek azok az emberek, akikre úgy elvileg bíznánk ennek az eszköztárnak a használatát.” „...tulajdonképpen ő már ezen túl van. Aki pedig új, az egy nyomás hatására megy el, mert a környezete elkezdte pusholni... Viszont nem tudja, hogy mi az, hogy AI.” „...projektpurgatóriumnak. Tudniillik az a kőkemény statisztika a világban, 95%-a az AI projekteknek sikertelen.” 👉 Ha érdekel, hogyan kerülhető el a projektpurgatórium az MI-fejlesztések során, hogyan érdemes két szinten elindítani a szervezeti MI-transzformációt, és miért a felelősségvállalás lesz a jövő vezetőinek legnagyobb értéke – ezt az epizódot hallanod kell! 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: Személyi László, Szekér Zoltán #digitpodcast #mieorettseg #genezitsolutions #koltaibalazs #projektpurgatorium #uzletistrategia #mestersegesintelligencia
S4 · E20
June 18 · 58 min
4. évad / 20. epizód – Út az Innovációs Nagydíjig - a magyar csuklós elektromos busz története
Hogyan lehet újraéleszteni egy klinikailag halott szektort, és miként juthat fel a csúcsra egy hazai vállalat a globális járműipari ellenszélben? A DIG-IT Podcast legújabb adásában az Innovációs Nagydíj nyertesével, a Kravtex-Kühne Csoporttal és a Magyar Innovációs Szövetséggel ássunk a dolgok mélyére. Bemutatjuk az első magyar elektromos csuklós busz, az Electronell 18 lenyűgöző és jövőbe mutató történetét.👥 Vendégek: Krankovics István, a Kravtex-Kühne Csoport tulajdonos-ügyvezetője Bőthe Csaba, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezetője🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: Paradigmaváltás a súlycsökkentéssel: A Kravtex-Kühne Csoport által kifejlesztett jármű acélvázas csuklós kategóriában a világ legkönnyebb e-busza, amely 3-4 tonnával könnyebb a versenytársainál. Belső kompetencia és a 100 magyar kkv ereje: A vállalat tudatos döntése volt, hogy generálpartner nélkül, saját mérnökcsapattal hozza létre az Electronell erősáramú elosztórendszerét és hajtásvezérlő szoftverét. Az innováció mint tanulható szakma és a munkaerő kihívásai: Az innováció ma már nem a magányos zsenik világa, hanem egy tudatosan menedzselhető folyamat és olyan vállalati kultúra, amely bátorítja a kísérletezést és tolerálja a hibázást. 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: „...hogyan kell újraéleszteni egy klinikailag halott szektort...” „A busz neve Credobus, ami azt jelenti, hogy induláskor már biztosak voltunk benne, hogy nem lesz könnyű út... ez a hitet jelenti, hogy hittünk benne, és ez a hit, ez megvalósult...” „Az innováció az ma már egy tanulható szakma, nem árt okosnak lenni persze... de már nem kell zseninek lenni. Ez egy tanulható szakma, egy menedzselhető szakma...” „Kockáztatni kell, saját fejlesztői csapat kell ahhoz, hogy akkor mi akkor végső soron elérjük azt, ami ma nagy cél...” „A mi esetünkben kimondottan import kiváltásról van szó. Tehát ha nem mi, akkor import buszokat kell venni.”👉 Ha érdekel, hogyan vált importkiváltó sikertörténetté a magyar buszgyártás, miként győzhető le az európai autóipari válság saját fejlesztésű szoftverekkel és ultrakönnyű konstrukcióval, valamint hogyan építhető fel egy díjnyertes innovációs stratégia – ezt az epizódot hallanod kell!👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | FacebookSzerkesztők: Személyi László, Szekér Zoltán#digitpodcast #innovacio #kravtexkuhne #credobus #magyarinnovaciosszovetseg

Showing 1–20 of 33 episodes